Zene és történelem 3.

1584-ben Rettegett Iván halála után nem fia, hanem egy keménykezű főúr Borisz Godunov irányította Oroszországot. Függetlenítette hazája egyházát és politikáját a külföldi államoktól, az ellenséges főurakat pedig száműzte ilyen-olyan ürüggyel. Sok ellenséget szerzett magának és elterjedt, hogy ő ölette meg a trónörököst. A nép között éhínség pusztított miközben cárrá koronáztatta magát. Halála után lengyel támogatással egy ál-trónörökös vette át a hatalmat.

Modeszt Petrovics Muszorgszkij a négyfelvonásos opera témáját Puskin drámájából vette, oly módon, hogy hol megrövidítette, hol kiegészítette a cselekményt. A dalmű a komponista saját szövegével 1874-ben került színpadra a szentpétervári Operában. A fogadtatás nem volt egységes, de az ifjúság lelkesedett érte. Érdekessége, hogy a zeneszerző-társ Rimszkij-Korszakov még évtizedekkel később is talált rajta csiszolnivalót.

A nürnbergi mesterdalnokok Richard Wagner egyetlen vígoperája, a 16. századi polgárosodó városban játszódik. Szereplői közül többen valóban éltek. Így a főszereplő Hans Sachs például a német költészet nagyjai közé sorolható. Színpadi műveket, meséket, mesterdalokat, zsoltárokat, szerelmi és katonadalokat stb. szerzett ráérő idejében, mert amúgy cipész volt. Ennek az operának az is különlegessége, hogy hétköznapi emberek között történik. Szövegét - ahogy szokta - maga a zeneszerző írta. Müncheni bemutatója 1868-ban volt nálunk először 1883-ban került színre.

Az ukrán szabadsághős témája kétszer is megérintette Liszt Ferencet. Először /1840-ben/ zongoraetűdöt, majd 1851-ben Victor Hugo versének hatására szimfonikus költeményt komponált Mazeppa tiszteletére. Az 1639. és 1709 között élt gazdag földesúr kezdetben oroszbarát volt, de később szerette volna, ha az ukránok függetlenek lennének Oroszországtól.

A nagy orosz zeneszerzőt Pjotr Ilics Csajkovszkijt is megfogta a hősies szembenállás témája. Ugyanazzal a címmel 3 felvonásos operát is komponált, amelyet 1888-ban mutattak be Moszkvában. Szövegét Puskin nyomán maga a zeneszerző és V. P. Burenyin írta.

A 19. század egyik legnevesebb francia operaszerzője Daniel Auber, egy 1647-es nápolyi népfelkelésből írt ötfelvonásos nagyoperát. A Portici néma zenéje olyan forradalmi lendületű, hogy "1830-ban hatására felkelés robbant ki Brüsszelben". A szöveget a kiváló francia színműíró Eugene Scribe és Germain Delavigne írta. Az operát 1829-ban Párizsban mutatták be, Magyarországon még ugyanebben az évben látható és hallható volt Pesten

A 18. század végi költő André Chénier sokáig lelkesedett a Nagy Francia Forradalom eszméjéért. Később a vezetők saját maguk ellen fordultak, és kivégzésekkel próbálták megmenteni a forradalom lángját. Ennek a rémuralomnak lett áltozata szerelmével a költő is. Umberto Giordano 4 felvonásos operát komponált Luigi Illica szövegére a történetből. A bemutató Milánóban volt 1896-ban, Magyarországra 1897-ben jutott el a mű.

Danton

André Chénier

A Nagy Francia Forradalom egyik vezéréről Gottfried von Einem 20. századi zeneszerző Danton halála címmel kétfelvonásos operát komponált. A főhős úgy érzi, hogy a forradalom vérbe torkollott és ezért Robespierre-t teszi felelősség. Utóbbi azzal vádolja egykori forradalmár társát, hogy a gyűlölt arisztokraták életmódját folytatja. A tömegben utat találnak szavai és a nép Danton fejét követeteli. Miközben árulónak kiáltják ki, feje a porba hull. Az opera szövegét maga a zeneszerző és Boris Blacher írta, bemutatója az 1947--es Salzburgi Ünnepi Játékokon volt.

A Forradalom bukása után Napóleon vette át a hatalmat. Egész Európát leigázván Oroszországra vetett szemet. Hadseregét azonban a nagy orosz tél, és a cári hadvezetés - Kutuzov tábornokkal az élen - legyőzték. Erre emlékezik Pjotr Ilics Csajkovszkij az 1812 c. ünnepi nyitányban. Amellett, hogy felhasználja a Marseillaise, illetve a cári himnusz egy-egy részletét, még igazi ágyúszót is belekomponált a darabba.

A huszadik század egyik legborzalmasabb eseménye a hirosímai atomtámadás. Ezt a szörnyűséget próbálta ábrázolni zenében egy modern lengyel zeneszerző Krzysztof Penderecki. A komponistát az vezérelte, hogy hogyan tudja hangzásban visszaadni az atombomba moraját, és az azt követő csendet. A Hirosima emlékezetére című gyász-ódájában a vonószenekar összes lehetőségeit kihasználva érte el sokkoló hatását.

Irodalomjegyzék:

Balassa Imre - Gál Györg sándor: Operakalauz, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1960.

Frenchrevolutionshs [2008.08.18.]

<http://frenchrevolutionshs.wikispaces.com/Radical+Days>

Jean-Pierre Norblin: Portré Mazeppáról halála előtt. A kép az Auckland Art Gallery tulajdona /Új-Zéland/

<http://www.aucklandartgallery.govt.nz/>

Librarie - 11 [2008.08.19.]

<http://www.librairie-11.com/Catalogue%20de%20Po%E9sie.html>

Művészeti lexikon, 2. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.

Pallas Nagylexikon

Pándi Marianne: Hangversenykalauz. 1. Zenekari művek. Zeneműkiadó, Budapest, 1976.

Till Géza: Opera. Zeneműkiadó, 1985.