zeneikonyvtar.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

Mátészalkán október 21-én vetélkedő volt, amelyben Szabolcs-Szatmár megye földműves-szövetkezeti cigányzenekarai közül azt választották ki, amelyik az országos döntőben a megyét képviseli. Az első helyezett 1000.- Ft jutalmat kapott.

A Zeneművészeti Főiskolán október 23-án volt az utolsó tanítási nap, utána szünet következett. A főigazgatótól, Zathuretzky Edétől kezdve sok ismert művésztanár, karmester hagyta el Magyarországot és a hallgatók száma is nagyon megfogyatkozott a következő tanévre. Kodály Zoltán a tanévzáró ünnepségen viharos, jégveréses esztendőnek nevezte az évet, és megállapította, hogy "az időjáráshoz képest a termés jó, várakozáson felül".

1956. október 23-án az ország első színházának is tartott Magyar Állami Operaházban az Anyegint játszották, az Erkel Színházban pedig a Trubadurt. A zenészek a szünetekben, illetve amikor nem volt dolguk a zenekarban, kimentek és a kapualjból figyelték a közeli utcák felől hallatszó puskaropogást. Majd a 3. felvonás elején fegyveresek szakították félbe az előadást. Nagy zűrzavar támadt, de az előadást végül is sikerült befejezni. Tóth Aladár igazgató /nemzetközi hírű zenetudós, Bartók és Kodály munkásságának nagy tekintélyű propagálója/ levelében felvetette a bizalmi kérdést. A társulati ülésen egyhangúlag megvonták tőle a bizalmat és az intézmény vezetését átvette egy 60 /más források szerint 70/ tagú bizottság,mely a következő év tavaszáig, az új igazgató kinevezéséig működött. Elvileg egyetértettek az Operaház és az Erkel Színház különválasztásával /már akkor is/. A tervek szerint Verdi Rekviemjével nyitottak volna a szovjet csapatok kivonása után. A kijárási tilalom miatt nem voltak előadások, a zenekar és a balett-társulat fele disszidált. Ezt a kusza helyzetet, amelynek nem csak külső, hanem belső, a színház működéséből fakadó oka is volt, majdnem húsz év múlva olyan időszaknak nevezték, amely "már eleve lesöpörte a legnehezebb akadályokat az egészséges fejlődés útjából."

A Fővárosi Operettszínház - az akkori magyar könnyűzene legendás helyszíne - is létrehozta a maga színházi vezetőből, operett bonvivánból és kezdő színészből álló forradalmi bizottságát. Mindenekelőtt leváltották Gáspár Margit igazgatót. Csak érdekességképpen: a hatalomátvétel és az iratok áttekintése után kiderült, hogy a káderlapok üresek voltak. A színház vezetésével Fényes Szabolcs világhírű operett- és slágerszerzőt bízták meg. Ezt a feladatot a népszerű zeneszerző egyelőre nem vállalta el, így az igazgatói tanács elnöki tisztét ideiglenesen Latabár Kálmánra, a magyar színházművészet egyik legnagyobb alakjára bízták.

Az operettszínház nem egy tagja fegyveresen is harcolt a forradalomban.

A magyar értelmiség forradalmi bizottsága 10 pontból álló felhívást tett közzé. Az aláírók között megtalálható Szervánszky Endre és Járdányi Pál zeneszerző neve a Magyar Zeneművészek Szövetsége képviseletében is. Utóbbi tevőlegesen is részt vett a forradalomban: felvonulásokon vett részt, kiáltványokat fogalmazott stb.

Az amatőr- és az iskolai ének- és zenekarvezetők által létrehívott Zeneművészek Szabad Szövetsége Ideiglenes Forradalmi Bizottságot választott. Szakmai követelései közé tartozott, hogy a Zeneművészeti Főiskolán töröljék el a marxizmus-leninizmus tantárgyat, szervezzék át a Hanglemezgyártó Vállalatot és a hangversenyéletet /időközben eltávolították a Filharmónia igazgatóját is/, javítsanak a Magyar Rádió zenei műsorain és hozzák haza a korábban emigrált világhírű magyar zeneművészeket. A Tanács egyben elhatározta, hogy amíg szovjet csapatok vannak Magyarországon, addig hallgatnak a magyar zenészek.

A Petőfi Párt javasolta az államfői jogokat gyakorló Nemzeti Főtanács létrehozását, elnökének több szervezettel egyetértésben Kodály Zoltánt javasolták. Ő nemzetközi tekintélyét is latba vetve orosz nyelvű levelet írt a szovjet zeneszerzőknek, amelyben közbenjárásukat kérte, hogy a Szovjetunió ismerje el Magyarország függetlenségét és semlegességét.

Az Írószövetség vezetősége úgy értesült, hogy az elfogott fiatalokat a Szovjetunióba szállítják. Ennek hatására tiltakozó nyilatkozatot adtak közzé, amelyet a magyar szellemi élet kiválóságai - köztük a Rákosival dacoló Kodály Zoltán, valamint a nemzetközileg is ismert karmester, Ferencsik János - írtak alá. Sőt a november 21-én megalakuló Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának elnökévé Kodályt választották meg. Ennek ellenére a következő évben 75. születésnapját tartó világhírű zeneszerzőt a hatalom nem merte nem köszönteni, sőt egy, az akkori magyar zeneművészet legnagyobbjait felvonultató albummal köszöntötte!

Talán az itthoni események külföldi visszhangja is némi befolyással bírt az akkori francia köztársasági elnökre René Coty-ra aki "Grand Prix" kitüntetéssel jutalmazta az akkor már nyugaton is hírnevet szerző Magyar Állami Népi Együttest kiváló népzenei hangfelvételéért.

A Békés Megyei Jókai Színház a hosszú szünet után decemberben Huszka Jenő: Mária főhadnagy c. operettjével nyitott.

3./ Utána

1956. végén Bécsben magyar menekültekből álló zenekar alakult Philharmonica Hungarica néven, és néhány év alatt világhírű lett. Létrehozójuk a szintén menekült Rozsnyai Zoltán karmester, a Rockefeller és a Ford Alapítvány támogatásával az Operaház, az Állami Hangversenyzenekar és a Rádió zenészeiből formálta meg a együttesét. Bemutatkozó koncertjükön /1957-ben/ fergeteges sikert arattak, ezt látva a legendás hegedűművész, Yehudi Menuhin is melléjük állt és következő előadásukon már ő volt a szólista. Az első zenekar, amely ugyanazzal a karmesterrel játszotta hanglemezre Haydn mind a 104 szimfóniáját! Ez a felvétel több millió példányban kelt el. A zenekar betöltve hivatását támogatók híján 2001-ben megszűnt.

Gérecz Attila, mártírköltő Boldog Özséb himnusza Ottó Ferenc zeneszerzőnket ihlette meg.

Elterjedt nézetek szerint Dmitrij Sosztakovics 1956-57-ben komponált 11. szimfóniájával utalt a magyarországi forradalomra.

Egy máig kevéssé elismert magyar zeneszerző, Lajtha László is megörökítette a forradalom gondolatát 1957-ben komponált 7. szimfóniájában. Eredetileg az Ősz címet adta a műnek, alcíme a Forradalom volt. A Himnusz hangjait felidéző művet természetesen nem itthon mutatták be, hanem - hatalmas sikerrel - Párizsban. A franciák már korábban is szerették és elismerték az ő munkásságát, hiszen javasolták a Francia Akadémia halhatatlanjai közé. Az ősbemutatóra nem utazhatott ki. Ezt a művet itthon évtizedekig elhallgatták.

"Oly távol, messze van hazám." A Honvágy-dal amerikai eredetű, de magyar szöveggel vált az emigráns magyarok legendás dalává. Külföldön hosszú ideig játszották a Szabad Európa Rádió kívánságműsorában és meglepő módon, itthon is adták. 

Érdekes, hogy a felvétel pont 1956. október 23-án készült a Magyar Rádióban és több százezer ember számára ez a dal jelentette a hazát és ötvenhatot.