Zene és történelem 2.
Giuseppe Verdi /1813-1901/
A 19. század közepén Olaszország kis királyságokból állt, nagy volt a széthúzás, a tartományok különböző idegen hatalmak érdekkörébe tartoztak. A nép egyre inkább egy királyban Viktor Emmánuelban látta hazája megmentőjét és így nevezte: Viktor Emmánuel az Egységes Olaszország Királya. Olaszul: Vittorio Emanuele Re D'Italia vagyis VERDI! Így lett a zeneszerző nevéből a szabadságszerető olaszok gyakran használt kifejezése. A zeneszerző később politikai szerepet is vállalt és parlamenti képviselő lett.
Az V. század közepe táján játszódik az Attila c. opera. A legendás hun király ekkoriban már Észak-Itáliát ostromolta és lakóit sikerrel űzte el. Az egyszerű köznép a velencei szigeteken talált menedéket és megalapította a várost 452-ben. A rá következő évben meghalt "Isten ostora" /talán vérzékenységben?/. Az operában megöli az egyik főszereplő. A művet 1846-ban - nem véletlenül Velencében - mutatták be szövegét szintén Temisctocle Solera írta. Magyarországon először egy olasz társulat adta elő.
Verdi szívesen nyúlt olyan történelmi témákhoz - megkerülni próbálván a cenzúrát - amelyekben kora Olaszországának politikai elnyomatását fejezhette ki. /Ez a szándék ismerős a magyar operairodalomból, a mi Erkel Ferencünk is gyakran élt ilyen lehetőségekkel/.
A fiatal zeneszerző kevésbé ismert operája A két Foscari. 1457-ben történt, hogy a velencei doge-nek le kellett mondania, mert fia államellenes tevékenységet folytatott. Az eseményeket először Lord Byron foglalta drámába, majd ennek nyomán Francesco Maria Piave írt szöveget a komponista számára. Az opera bemutatása idején - 1844-ben - érthetően hatalmas sikert aratott. Hallatán Donizetti lángész-nek nevezte Verdit.
Az orleans-i szűz Szent Johanna történetéből Schiller írt drámát, ebből pedig Verdi 4 felvonásos operát komponált. A Giovanna d'Arco szövegét Temistocle Solera jegyezte. Az 1845-s milánói bemutatón még kellő sikert aratott, ma már csak elvétve játsszák az operaszínpadok. Nem tartozik a zeneszerző legnagyobb operái közé.
A legnanói csata /1849/ egy valós történelmi eseményt elevenít fel. 1176-ban a Lombard Liga legyőzte az elnyomó Barbarossa Frigyes német-római császárt. Érthető volt a Mester választása, hiszen az opera komponálása idején a 19. század közepén, ugyancsak az elnyomó németek ellen harcoltak az olaszok. A római bemutató hihetetlen sikert aratott, majdnem minden számot meg kellett ismételi.
A szicíliai vecsernye/1855/ c. opera egy 13. századi történelmi eseményt örökít meg. A mű a megszálló franciák lemészárlása és a szigetről való kiűzése körül játszódik. Érdekessége, hogy Verdi első, eredetileg is francia nyelvre komponált operája. Igen terjedelmes, öt felvonáson keresztül játszódó opera, de már megmutatkozik benne a kiváló dramaturgiai érzékkel bíró nagy zeneszerző. Párizsban mutatták be, egy év múlva a magyar közönség is láthatta Pesten.
1857-re készítették el számára szövegírói azt a francia drámát /Eugene Scribe darabját/, amely a III. Gusztáv svéd király elleni sikeres merényletről szólt. Csakhogy Olaszország ekkor a Vatikán, a Habsburg uralkodók és a francia császárság elnyomása alatt állt, ezért a cenzúra nem engedte, hogy a mű az eredeti svéd helyszínen játszódjék, igy a Mester áttette a helyszínt Stockholmból Amerikába, Bostonba. Ezt a változatot már engedélyezték, így végre 1859-ben színpadra kerülhetett Rómában Az Álarcosbál. A 3 felvonásos opera szövegét Antonio Somma írta. Pesten 1864-ben játszották először.
Az operairodalom egyik leghíresebb alkotása egy izgalmas történelmi korban játszódik. A 16. század második felében Erzsébet királynő egyre erősödő Angliája szembeszállt a spanyol világbirodalom urával II. Fülöp-pel. A király a világi gondok elől a vallásba menekülvén vakbuzgó katolikus hívőként megkövetelte környezetétől, hogy az udvari etikettet a legszigorúbban tartsa be. Izzóan gyűlölt mindenkit akinek a viselkedésében csak egy kis hibát is talált. Féltékeny volt a katonai sikereket elérő testvérére és első házasságából született fiára Don Carlos-ra is. Mindkettő titokzatos módon halt meg: "elsorvadtak". Don Carlos sírját később felnyitották, kiderült, hogy fejét hóhérbárd választotta el testétől. Európa-szerte nagy felháborodás volt, mert nem sokkal később a király felesége is fiatalon elhunyt.
E történelmi környezetből merítette témát Friedrich Schiller. A színmű alapjául szolgált Verdi Don Carlos című 3 felvonásos operájának. Az első változatot francia szöveggel 1867-ben Párizsban mutatták be, a másodikat - mert a zeneszerző elégedetlen volt saját munkájával - átdolgozva 1884-ben Milánóban. A szöveg olasz nyelvre átírása Antonio Ghislanzoninak köszönhető. Budapesten a párizsi ősbemutató után került színre az opera, de a ma is játszott változat, csak 1934-ben volt először látható a fővárosban.
Irodalomjegyzék:
Gustavo Marchesi: Giuseppe Verdi. Zeneműkiadó. Budapest, 1978.
Till Géza: Opera, Zeneműkiadó. Budapest, 1985.
Várnai Péter: Operalexikon, Zeneműkiadó. Budapest, 1975.