Zene és történelem 1.

A régmúlt eseményei, a kisemberek belesodródása a nagy történelmi vonulatokba, lehetőséget adtak a későbbi koroknak, hogy a történtekről alkotott képüket irodalmi- és képzőművészeti, később filmalkotásokban fejezzék ki.

A király, aki jót akart népének, de belesodorta egy véres háborúba, a szabadság eszméit hirdető költő, akit saját elvbarátai végeznek ki, a hadvezér, akinek választania kell hazája és szerelme között, utóbb "megörökítésre váró" téma lett. Sokszor a zene lett az az eszköz, amellyel a legtöbbet tudtak elmondani a későbbi korok emberének. Nézzük, hogyha a zeneműveket témájuk szerinti időrendbe soroljuk, milyen történelmi eseményekkel találkozunk.

Georg Friedrich Händel szívesen nyúlt vissza ókori témákhoz. Az időben legkorábbi esemény Julius Caesar egyiptomi hadjáratát és találkozását Cleopatra-val örökíti meg. A háromfelvonásos opera szövegét olasz eredetiből a német Nicolo Haym írta az akkor már rég Londonban élő mesternek. Bemutatója is itt volt a zeneszerző által vezetett Haymarket Színházban 1724-ben.

Időben későbbi esemény, de szintén ókori: a gladiátorok i.e. 74-71-ig harcoltak a Római Birodalom hadserege ellen, egy jó szervezőképességű katona, Spartacus vezetésével. A lázadás elbukott és legfőbb embereit kegyetlenül meggyilkolta a hatalom. A témából Aram Hacsaturján örmény zeneszerző komponált balettet, amelyet 1956-ban mutattak be, de az igazi világsikert, csak az 1968-as moszkvai előadás után érte el a mű. Magyarországon még ebben az évben a Magyar Állami Operaház színpadára került, Seregi László koreográfiájával.

A 12. századi Oroszország kisebb-nagyobb fejedelemségekre oszlott. Legnagyobb volt a Kijevi Nagyfejedelemség, amelyet a nomádok állandóan támadtak, sok szenvedést okozva a népnek, pusztulást a gazdaságnak és a kereskedelemnek. 1185-ben Igor herceg végre elhatározta, hogy hadjáratot indít a betolakodók ellen. Harcának állít emléket az Igor-legenda, mely az Igor herceg című opera alapjául szolgált. Szerzője Alekszandr Borogyin orosz zeneszerző és természettudós saját szövegét használta fel, a művet azonban nem tudta befejezni bár húsz évig dolgozott rajta. Végül két zenésztársa Glazunov és Rimszkij-Korszakov közreműködésével három évvel a zeneszerző halála után 1890. ben előadható állapotba került.

Szent Johanna rövid élete és vértanúhalála /a 14. század első évtizedeiben/ több zeneszerzőt is megfogott. Arthur Honegger drámai oratóriumát /Johanna a máglyán/ abban az időben - 1938-ban - mutatták be, amikor már világossá vált, hogy a hitleri Németország világháborút provokál. Annak ellenére, hogy általában hangversenyszerűen adják elő, színpadi változata is készült. Ebben a főszereplőt prózai színész alakítja. Szövegét Paul Claudel írta, hazánkban először a Szegedi Szabadtéri Játékokon adták elő1 1964-ben.

További operaszerzők, akik Johannát tették meg operafőhősüknek: Rodolphe Kreutzer /1790/, Nicola Vaccai /1827/, Michael William Balfe /1837/, Pjotr Ilics Csajkovszkij /1881/, Emil Nikolaus Reznicek /1887/ és Giovanni Pacin

Boleyn Anna

A tragikus sorsú királynőről Boleyn Annáról /1501/7 között-1536/ Erzsébet királynő édesanyjáról Gaetano Donizetti írt kétfelvonásos operát Anna Bolena címmel. Szövegét Felice Romani írta és 1830-ban mutatták be Milánóban. Magyarországon színpadra 1833-ban került. Később eltűnt az opera világából, csak az 1957-es Scala-beli rendezés hívta fel a figyelmet a dalmű értékeire. Az előadást Luchino Visconti a világhírű filmrendező készítette és a főszerepet Maria Callas alakította.

Az előadásról készült hanglemez borítója

Erzsébet angol királynő és szerelme, Essex gróf az operairodalom több kevésbé jelentős alkotásának főszereplője volt. Gaetano Donizetti Stuart Mária /1834-ben mutatták be/, valamint egy másik operájában az 1837-es Roberto Devereux -ben is megörökítette a királynőt.

Angliai Erzsébet címmel Gioacchino Rossini komponált dalművet, amelyet 1815-ben mutattak be. Szovegét Giovanni Schmidt írta.

Egy kevéssé ismert olasz zeneszerző Saverio Mercadante /1797-1870/ szintén foglalkozott a nagy angol királynő életével.

A modern német zene kiváló képviselője Paul Hindemith legjobb operájában Mathias Grünewald nagy német oltárfestőnek állít emléket. A Mathis, a festő a regényes életű művész utolsó éveiben játszódik a német parasztháború idején. A szöveget maga a zeneszerző írta, akire nagy hatással voltak a festő képei. Az opera bemutatója 1934-ben lett volna, azonban a nácik betiltották mire Hindemith emigrált Svájcba. Igy az első előadást Zürichben tartották 1938-ban.

Ugyanebben a korban játszódik Hector Berlioz két felvonásos operája a Benvenuto Cellini. A 16. században élt ötvösművész és szobrász önéletrajza képezte de Wailly és Auguste Barbier szövegének alapját. A művet 1838-ban bemutatták Párizsban és akkor sikert is aratott, ma azonban már csak a nyitánya csendül fel a hangversenytermekben.

Irodalomjegyzék:

Amazon.com - Music - Boleyn Anna. Az előadásról készült hanglemez borítója

<http://www.amazon.com/Donizetti-complete-Gianandrea-Gavazzeni-Orchestra/dp/B00000630Z>

Balettok könyve. Budapest, 1980. 3. átd. kiadás, Gondolat

Emerson Kent.com - History for the Relaxed Historian

<http://www.emersonkent.com/history_notes/spartacus.htm>

Julius Caesar: The last dictator

<http://web.mac.com/heraklia/Caesar/>

KultúrPort.hu - Kultúra

<http://kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/183505/1>

London. Kings Theatre története

<http://www.andreas-praefcke.de/carthalia/uk/uk_london_kings_haymarket.htm>

Pallas Nagylexikon

Várnai Péter: Operalexikon. Zeneműkiadó, Budapest, 1975

A képek és a szöveg feltöltése [2008.08.15.]