zeneikonyvtar.hu

Zenei könyvtár Békéscsabán

A Békés Megyei Könyvtár zenei részlegének története 1964-2007

Vázlatosan:

   A Békés Megyei Könyvtár zenei részlegét több újságcikk is bemutatta, de legjobban az itt dolgozók napi munkája: az állománygyarapítás, -feldolgozás, kapcsolat az olvasókkal és a kollégákkal, vagyis általában a zene ügyének szolgálata jellemezte.

A Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója Lipták Pál hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a helyiség a könyvtár új épületszárnyában kapott helyet a szintén "első" gyermekkönyvtárral.  A hatvanas évektől a régi könyvtár bezárásáig /1980-ig/ Tomka Lajosné, Szabó Hilda és Gubucz Katalin kezelte a bakelit lemezeket. A kb. 16 négyzetméteren négy lemezjátszó "műsorát" egyidejűleg 12-en hallgathatták.  A hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása  a Kovács Mária vezetése alatt működő feldolgozó osztály feladata volt.  A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért a könyvekre vonatkozó szabványt "húztuk rá"  jobb híján a lemezekre. A cédulakatalógusban talán még fellelhető egy-két stencilező eljárással sokszorosított karton. Majd megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amelyet többször is módosítottak. A kilencvenes években egy ideig párhuzamosan vezettük a cédula-  illetve számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgoztuk fel  a cd-ket, kazettákat, videókazettákat és dvd-ket, először a Textlib, 2005-től pedig a Corvina programmal.

   Az új Megyei Könyvtár vezetője, nagy tisztelettel az előd iránt és annak szellemiségét megőrizve 1985-től dr. Ambrus Zoltán igazgató lett. Kezdetben - 1985-86-ban - Csulikné Gedos Éva és Varjasi Ottóné látta el a zenei olvasószolgálati munkát, Bielik Károlyné gyermekkönyvtáros alkalmi segítségével. Távozásuk után 1987-ben létrejött a zenei osztály három zenei könyvtárossal /a feldolgozóktól/, egy technikussal és egy videókezelővel. Vezetőjének Dézsi Lajosnét nevezték ki, aki 1966-tól volt a könyvtár munkatársa és 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette az osztályt. Utóbbi dátum egyben a zenei könyvtár megszűnését, a gyűjtemény átköltöztetését és a Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét jelentette. Kollégái: Gellért Mária /1987-2007/, Litauszky Györgyné /1987-88/ aki később a könyvtár igazgatóhelyettese lett, Soós Károly technikus /1984-97/, Váradi Zoltán fotográfus és videókezelő /1986-88/. Kisebb-nagyobb személyi változások után hosszú ideig két fő /DL és GM/ látta el a három hetes ügyeleti szolgálatot. Majd jöttek további könyvtárosok, zenetanárok, könyvtári asszisztensek, polgári szolgálatosok stb., akik az osztályon rövidebb-hosszabb ideig dolgoztak:  Furka Ágnes,  Galambos Tibor,  Balogh Tamás, Lőrincsik Szilvia, Csicsely Ildikó, Tóthné Kóti Hajnalka, Kovács Katalin, Jankayné Vid Katalin, Pintér Lajosné, Kovácsné Tóth Ildikó, Imréné Matuska Mária, Gajzágó Mariann, Hamza Lenke, Mónus Anikó, Kővári Madár Lilla, Gálfi Edina, Révész Mariann, Árgyelán Zoltán. Gálfi Edina jelenleg is /2012/ a könyvtár munkatársa és a zenei gyűjtemény meghatározó személyisége.

A Könyvtárosok Békésben /1988/ c. kiadvány néhány szóban ismerteti a régi könyvtárban is itt dolgozó kollégák szakmai pályafutását, kitüntetéseit. Zenei könyvtárosként Dézsi Lajosné egyazon évben /2004/ kapta meg a Bibliotheca emlékérmet és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete emlékérmet.

Az új zenei részleg a Megyei Könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett  Ifjúsági Ház felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből /itt hallgathatott zenét egyszerre 30 vendég, a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül/,  raktárból és az úgynevezett sztereo szobából.  Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett.  A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. 1996. júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.

A "zenei"-ben kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe.  Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zenei-ben csak fejhallgatóval, de  az általános részlegben /az úgynevezett sakkszobában/, az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.

  A zenei könyvtárosok "élete" általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal  kapcsolatos események a Megyei Könyvtár szinte minden közösségi terében "előfordultak", így a pontosság kedvéért közöljük ezek helyszínét is.

Rövidítések:

Z = Zenei könyvtár, E = Emeleti folyosó, F = Földszinti folyosó, K=Klub, J=Játszóház, U=Belső udvar

Kiállítások 1991. és 2007. között:

1. 1991. január. Placido Domingo 50 éves /Z/

2. 1995. szeptember.  24 óra a könyvtárban. Könyvtárosok által készített, különböző témájú kiállítások.  Ebből: Zene időben és térben, valamint Gőzmozdony  /F/

3. 1996. október.  Mozi másképpen -  a 100 éves mozi emlékére /E/

4. 1997. október. A Vonal c. könyvtárosok által készített "kiállítás-füzér"-ből:  Beszélő fák /kavicsra ragasztott, emberi hangulatokat kifejező hajlított drótok/, illetve Dallamvonal - avagy a kottaírás története /E/ Videó

5. 1998. március '48 előtt és után /Z/

6. 1998. április. 400 éves az opera. /F/ /Videó/.  A kiállítást kölcsönkérte a Belvárosi Iskola, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola

7. 1998. augusztus. 100 éve született Alfred Hitchcock /F/

8. 2000. május.  Johann Sebastian Bach emlékkiállítás /E/

9. 2000. június. Magyar népi hangszerek /F/

10. 2000. december. A Szentföld /E/

11. 2001. március 13. Dalvándorlás - A verbunk. A megnyitón közreműködtek a Balassi Néptáncegyüttes táncosai: Gera Attila, Mlinár Mária, ifj. Mlinár Pál, Szabados Péter, valamint a Ludas Zenekar /E/

12. 2001. április. Giuseppe Verdi /E/

13. 2001. december. 5. Walt Disney emlékkiállítás.  Megnyitotta Tóth Fanni 3.b osztályos tanuló /F/

14. 2002. március. Haydn és Eszterháza  /E/

15. 2002. A bakelit lemeztől a DVD-ig  /F/

16. 2003. március. Négy évszak a könyvtár körül fényképeken /F/

17. 2003. november. A zongora /F/ 

18. 2004. február.  Könyvtárosok bemutatják az Európai Unió országait. Ebből: Spanyolország és  Portugália /F/

19. 2004. május 18. Zenei élet Békéscsabán - hat évtized eseményei dokumentumok tükrében, plakátokon  Megnyitotta: dr. Papp János nyugalmazott főiskolai tanár  /E/

20. 2005. október. Johann Strauss emlékkiállítás  /F/

21. 2005. november 28.  Hollósy Kornélia.  Megnyitotta: dr. Ambrus Zoltán könyvtárigazgató és  Bajnai Beke István plébános /F/

22. 2006. január. Mozart születésének 250. évfordulója alkalmából kiállítás /E/

23. 2006. március. Bartók Béla emlékkiállítás  /E/

24. 2006. május.  "Keresem a szót, keresem a hangot...".  A magyar rock történetéből  /F/

25. 2006. december. Tél. A Békés Megyei Önkormányzat aulájában

26. 2007. szeptember. "edvardgrieg.no" Grieg életéről /E/

A kiállításokat készítették: Dézsi Lajosné, Gellért Mária, Gálfi Edina, Kővári Madár Lilla

Pályázatok:

2001-ben két pályázaton 2.5 millió forintot nyertünk, amelyet máig használatban levő videó készülékek, cd- és dvd lejátszók, televíziók, digitális videókamera és hi-fi torony vásárlására költhettünk.

A Békés Megyei Könyvtár nem csak hagyományos szolgáltatásaival,  hanem színvonalas zenei témájú előadásokkal és koncertekkel is utat talált a közönséghez. Az új könyvtárban külön rendezvényi előadó foglalkozott a programok szervezésével. Mesterné Mező Piroska 1985-től 2004-ig, majd  Diósné Csontos Júlia végezte a nagy körültekintést és nem egyszer komoly diplomáciai készséget igénylő munkát. A több száz különböző témájú /tudományos, irodalmi, gyermek- és ifjúsági, művészeti/ előadás közül a zenei könyvtár életére visszaható,  profiljához közel álló rendezvényeket sorolom fel.

Zenei témájú rendezvények 1964-től:

1. 1964. dec. 14. A dalszínpad halhatatlanjai - A milánói Scala múltja és jelene. Ea.: Abody Béla /Z/

2. 1965. febr. 8. A dalszínpad halhatatlanjai - Párizs és Leningrád operaszínpadai. Ea.: Abody Béla /Z/

3. 1965. márc. 22. A dalszínpad halhatatlanjai - Bécs és New York operavilága. Ea.: Abody Béla /Z/

4. 1966. márc. 21. Út a modern zenéhez - Wagner est. Ea.: Németh László /Z/

5. 1966. április 15. Őt a modern zenéhez - Giuseppe Verdi élete és művészete. Ea.: Németh László /Z/

6. 1986. március 14. Dr. Kokas Klára zenepedagógus bemutató foglalkozása pedagógusoknak /J/

7. 1986. augusztus 14. A könyvtáros vándorgyűlés zenei szekciójának rendezvénye  /Z/ Videó

8. 1986. november 10. Liszt Ferenc élete és művei 1. rész - dr. Sárhelyi Jenő előadásában /F/

9. 1986. december 8. Liszt Ferenc élete és művei 2. rész - dr. Sárhelyi Jenő előadásában /./

10. 1987. február 25. Dr.  Kokas Klára zenepedagógus bemutató foglalkozása óvónők részére /J./ Videó

11. 1987. november 11. Forrai Katalin bemutató ének foglalkozása /J/

12. 1987. november 27. "Ki nyer ma?" -  Játék és muzsika tíz percben /Z/ Videó

13. 1988. február 19. 100 év hanglemez. Az őshanglemeztől a CD-ig. Előadó:  Oldal Gábor zenetörténész a Hungaroton munkatársa /S/

14. 1988. november 18. "Ki nyer ma?" /Z/

15. 1989. szeptember 8. "Ki nyer ma?" /Z/

16. 1990. október 5. "Ki nyer ma?"  /Z/

17. 1991. május 24. "Ki nyer ma?" /Z/

18. 1993. november 19.  "Ki nyer ma?" /Z/

19. 1994. május. 30 éves a zenei könyvtár.  Jubileumi rendezvény keretében könyvtáros egyesületi nap. Díszvendég: Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő /J/

20. 1994. szeptember 15. "Ki nyer ma?" /Z/

21. 1995. szeptember 18. "Ki nyer ma?" /Z/ Videó

22. 1995. szeptember 20. Az  "Évtizedforduló" alkalmából meghirdetett szignál-verseny eredményhirdetése  /Z/ Videó

23. 2004. május 18-19. Negyven éves a zenei könyvtár.  Ebből az alkalomból zenei könyvtárosok országos tanácskozása /K/

A Megyei Könyvtárnak zenei műfajokban igen gazdag koncertélete volt.  Világhírű művészek ugyanúgy felléptek, mint kezdő, még nem ismert, de tehetséges fiatalok.  A  jó kapcsolatnak köszönhetően nem egy hangverseny  a Nemzeti Filharmónia és a könyvtár közös rendezvénye volt, sőt a Nemzeti Filharmónia vezetője dr. Ambrus Zoltánné segítségével még egy kiváló zongora is került a könyvtárba a 90-es években.

Koncertek 1986-tól 2008-ig:

1986.

1. Január 20. Orosz romantika - koncert. Előadók: Bándi Sándor, Kenessey Gábor ének, Szecsődi Ferenc hegedű, Bódás Péter zongora /Z/

2. Február 17., 19. A Kaláka együttes műsora /J/

3. Március 25. Ismerkedés a fúvós hangszerekkel - a Szegedi Fúvósötös műsora /J/

4. április. 21. Kamara hangverseny. Közreműködik: Szendrey Karper László gitár, Matuz István fuvola, Baranyai László zongora /Z/

5. Július 4. A Bartók Béla Zenei Szakközépiskola leánykarának hangversenye. Vezényel Rázga József, közreműködik Lang Gusztáv zongora  /U/

6. Október 1. A Zenei Világnap alkalmából a Bartók Béla Zeneiskola tanárainak hangversenye. Közrem.: Csontos József zongora, Dankó Brigitta hegedű, Fehérvári László trombita, Illyés Miklós trombita, Jármi József kürt, Jeney Zsuzsanna fuvola, Kiss Sándor klarinét, Kiss Zsuzsanna zongora, Kovács Pálné zongora, Nagy Csaba oboa, Nátor Éva zongora, Sajdy Júlia ének, Sin Katalin gordonka, Szűcs Csaba harsona /Z/

7. November 3. Tátrai Vilmos hegedű és Fülöp Attila ének koncertje a zenei könyvtárban. Zongorán közreműködik: Tarnai Endre /Z/

8. December 3. Élő zenei sorozat I. Vonósok - Közreműködnek a Bartók Béla Zenei Szakközépiskola III. osztályos növendékei /J/

1987.

9. Január 19. Táncos hangszerszólók. Közreműködik Alföldy-Boruss Eszter fuvola, Csontos József zongora, Sín Katalin gordonka, Nagy Csaba oboa, Tóth István heged. /Z/

10. Február 17. A Kaláka Együttes koncertje /Z/

11. Február 24. Halász Judit és a Bojtorján Együttes műsora /J/

12. Július 17. A Magyar Állami Operaház Rézfúvós Együttesének hangversenye /U/

13. Augusztus 17. Japán zene. Előadja: a hamaokai gyermekkórus és kotózenekar. Közreműködnek a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar tagjai és Sugár Miklós karnagy /J/ Videó

14. Szeptember 15. Sebestyén Márta és a Muzsikás Együttes műsora. Délután gyermekeknek - este felnőtteknek /J/

15.  November 11. A Kétsopronyi Általános Iskola énekkarának műsora /J/

16. November 25. A reneszánsz kor dalai és táncai - A Collegium Musicum Együttes műsora.  Közreműködik Faragó Laura énekművész /Z/

1988.

17. Június 9. A Muzsikás Együttes műsora. Közreműködik Sebestyén Márta /U/

18. Augusztus 12. Sárközy Gergely gitárművész hangversenye /U/

19. November 28. Az 1988. évi Éneklő Ifjúság Kórusverseny nyertesének a 9. sz. Általános Iskola kórusának hangversenye. Vezényel Széplaki Endréné és Rusznákné Tóth Erzsébet /J/

1989.

20. Június 29. Az Esterházy Trió hangversenye. Közrem.: Tacko Oshima zongora, Szedlák Ferenc gordonka, Alexandr Gavrilovici hegedű /U/

21. Szeptember 30. Adjon Isten! A Holló Együttes élő lemezbemutatója a zenei világnap tiszteletére /Z/ Videó

1990.

22. Január 29. Az Éneklő Ifjúság 1989. megyei kórusverseny győztesei: a Békéscsabai 1. sz. Általános Iskola kórusának hangversenye. Vezényel: Balázs Ferenc, dr. Lipták Pálné, dr. Sárhelyi Jenőné, Sebestyénné Farkas Ilona /J/

23. Június 14. Az "Új Budapesti Fúvósötös" /Börzsönyi Klára, Fröschl László, Kiss József, ifj. Kovács Imre, Varga István/ koncertje /U/

24. Szeptember 12. Szép holnap. Zorán koncert. Közreműködik Szentirmai Ákos /J/

1991.

25. Március 4. A Gerlai Általános Iskola és a békéscsabai 1. sz. Általános Iskola kórusának műsora. Vezényel: dr. Sárhelyi Jenőné, dr. Lipták Pálné /J/

26. Május 22. A Würzburgi Környezetbarátok Ifjúsági Tangóharmonika Együttesének koncertje /U/

27. Június 6. A Los Andinos együttes koncertje /U/

1992.

28. Március 24. A Kodály Vonósnégyes /Falvai Attila, Fias Gábor, Szabó Tamás, Devich János/ koncertje /J/

29. Május 18. Régi szép melódiák. Poór Péter előadásában. Közreműködik Siliga Miklós /J/

30. Szeptember 15. A Musica Antiqua Hungarica együttes hangversenye középkori és reneszánsz hangszereken. Közreműködik: Rajnai Gábor kontratenor, lant  /J/

1993.

31. Szeptember 8. Erkel Eszter rendhagyó zongora estje /J/

32. Szeptember 21. "Tó-tiszta dalokat dalolok..." Kanalas Éva és Fábri Géza ének-koboz kettős rendhagyó énekórája /J/

1994.

33. Február 9. Fiatal muzsikusok hangversenye. Burget Péter harsona, Fejes Tamás hegedű, Várjon Dénes zongora. Bach, Chopin, Sosztakovics, Schubert, Schumann, Weber, Ysaye műveii /J/

34. Június 1. A Békés Banda koncertje /J/

35. Június 3. Sumitra Guha indiai hagyományos zenét játszó ének- és szitár együttesének koncertje /U/

36. Június 22. A Benkő-Consort koncertje. Machaut, Bach, Villa-Lobos, Bakfark, Lavotta és Benkő Dániel művei  /J/

37. Szeptember 12. A Budapester Klezmer Band koncertje  /F/

38. November 2. Levél nővéremnek... II. Cseh Tamás és Másik János műsora /F/

39. November 23. Fiatal muzsikusok hangversenye. Horváth Bence trombita, Fenyő Gábor gordonka, Morzsa Oszkár zongora, Hussai Kaduri gordonka. Műsorvezető: Banner Géza /J/ Video

1995.

40. Június 14. Sebestyén Márta és Sebő Ferenc koncertje /U/

41. Szeptember 18. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Rézfúvós Quintettjének koncertje /F/

42. Szeptember 20.  Creative Art Jazz trió koncertje. Vukán György zongora, Balázs Elemér dob, Berkes Balázs bőgő  /J/

1996.

43. Február 25. Hangverseny a Magyar-Szlovák Alapítvány javára. Előadók: Fischer Ádám karmester zongorán, Fenyő Katalin hegedűn, Zsoldos János gordonkán játszik  /J/ Videó

44. Május 16. A Kaláka együttes koncertje. /J/

45. Május 25. A Capella Fúvósötös koncertje /J/

46. Május 28. Sebestyén Márta és Sebő Ferenc koncertje /J/

47. Június 14. Dob-koncert. Bubik István és Sipos András előadóestje /J/

48. Június 21. René Sevag Pakar zongoraestje /F/

49. Szeptember 23. Fellegi Ádám zongoraművész koncertje /F/

50. Október 21. "Regélő..." A Holló együttes műsora magyar költők megzenésített verseiből /J/

1997.

51. Március 4. "Az ember és a zene" Fellegi Ádám zongoraművész előadása /F/

52. Május 23. A Calcutta-trió koncertje /J/

53. Június 21. Felletár Melinda hárfaművész koncertje. Közreműködik Szécsi Edit ének, Lendvai György hegedű /U/

54. Szeptember 24. "Zenés terefere Fellegi Ádámmal. Chopin-est /F/

55. Október 15.  "Zenés terefere Fellegi Ádámmal. Mozart-est /F/

56. November 5. "Zenés terefere Fellegi Ádámmal. Beethoven-est /F/

57. November 11. A Concordia Fúvósötös koncertje. Oross Veronika fuvola, Pápai Szilvia oboa,  Szitha Rudolf klarinét, Holb Zoltán kürt, Korda Nikoletta fagott /F/

58. December 16. "A telihold dalai" Cseh Tamás estje /F/

59. December 18. "Szabad-e bejönni ide Betlehembe?" A Kaláka együttes koncertje /J/

1998.

60. Január 28.  "Zenés terefere Fellegi Ádámmal. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei és Gershwin: Kék rapszódia /F/

61. Április 29. "Volt egyszer egy kis zsidó..." Jiddis népdalok Kányádi Sándor fordításában. Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos koncertje /J/

62. Május 27.  "Zenés terefere Fellegi Ádámmal." Zárókoncert a sorozat legszebb darabjaiból  /F/

63. Június 11. "Andalúziána..." Sárközy Gergely spanyolgitár-estje /F/

64. Szeptember 1. A Capella Concertante Fúvósötös koncertje. Közreműködik Farkas Pál zongora /F/

65. November 25. A Vukán-trió koncertje. Vukán György zongora, Berkes Balázs bőgő, Balázs Elemér dob /J/

66. December 9. Krausz Adrienne zongoraművész koncertje. Filharmóniával közös /F/

67. December 10. Gryllus Vilmos Daloskönyve. Szerzői koncert /J/

68. December 11. "Fúvom az énekem..." Budai Ilona népdalénekes műsora /J/

69. December 15. Los Andinos együttes koncertje /J/

1999.

70. Április 13. Találkozás Szokolay Sándor zeneszerzővel. Szerzői est. Közreműködik: Rálik Szilvia ének, Juhász Edit cselló, Kocsis Andrea hárfa, Matkócsik Ilona fuvola, Farkas Pál zongora /F/

71. Május 17. "Szerenád hat húron..." Varga Zsolt gitárművész lemez bemutató koncertje /U/

72. Május 31. A Dresch Kvartett koncertje. Dresch Mihály szaxofon, Kovács Ferenc hegedű, Benkő Róbert bőgő, Geröly Tamás dob /J/

73. Június 21. Tóth Péter zongoraestje /F/ Videó

74. Okbóber 9. "Toborzó" A Békés Banda koncertje /J/

75. Október 12. A Tolcsvay együttes koncertje /J/

76. Október 16. Zeneművészeti felsőfokú tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok koncertje /F/ Videó

2000.

77. Április 13. Line Ildikó hegedűművész koncertje. Közrem.: Nagy Zsolt vadászkürt, Farkas Pál zongora /F/

78. Május 10. A Budapesti Collegium Musicum Együttes koncertje. Kakuk Balázs viola da gamba, barokkcselló, Szilvásy Gyöngyvér csembalo, Stadler Vilmos barokkfuvola, barokkfurulya /J/

79. Június 10. A Szendrey-Karper László Gitárzenekar koncertje. Vezényel: Varga Zsolt, közreműködik Kolarovszki Sarolta ének /U/

80. Október 14. Zeneművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok koncertje /F/

2001.

81. Február 8. Csalog Gábor zongoraestje /F/

82. Március 13.  Dalvándorás. A népzenei témájú kiállítás megnyitóján közreműködik: Gera Anita, Mlinár Mária, ifj. Mllinár Pál, Szabados Péter néptáncosok és a Ludas Zenekar /E/

83. Április 3. Dr. Papp János: Hangverseny élet Békéscsabán I. c. könyv bemutatója. A könyvet bemutatja: Mazán Mátyás tanár, helytörténész. Közreműködik: Huszár Anita ének, Soós Gabriella zongora, Tóth Péter zongora /F/ Videó

84. Április 23. Rálik Szilvia ária- és dalestje. Közreműködik Nátor Éva zongora /F/

85. Június 13. Varga Zsolt gitárművész koncertje /F/

86. Október 3. Vukán György és Oláh Kálmán jazz-koncertje  /F/

87. Október 6. Zeneművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok koncertje /F/ /Videó/

88. November 26. Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel koncertje az Énekelt versek, a Családi kör és a "Mint a szép híves patakra..." c. lemezekből /J/

2002.

89. Március 21. Vékony Ildikó cimbalom, Berényi Petra cimbalom, Rozmán Lajos klarinét kamaraestje. A Filharmónia Kht. hangversenye /F/

90. Október 12. Zeneművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok koncertje /F/

91. November 12. A Pannónia Klezmer Band koncertje /F/

92. December 13. A Gajdos Népzenei Együttes koncertje /J/

2003.

93. Február 26. A  Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola növendékeinek hangversenye. Kelemen Kinga fagott, Szarvas Beáta klarinét, Gál Csaba zongora, Nagy Sándor klarinét. Zongorán közreműködnek: Nátor Éva és Zsigmond Zoltán művésztanárok  /F/

94. Március 12.  Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola országos szakközépiskolai versenyeken induló növendékeinek hangversenye /F/

95. Április 9. Vozár Márton zongoraestje. Közreműködik Klacsman Zsófia gordonka /F/

96. Április 26. A Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola növendékeinek hangversenye /F/

97. Szeptember 29. A Fianna Zenekar koncertje eredeti ír népzenéből /J/

98. Október 18. Zeneművészeti egyetemi tanulmányokat folytató békéscsabai fiatalok koncertje /F/ Videó

99. November 12.  Bogányi Gergely zongoraestje /F/

2004.

100. Január 20. Zenés délután Varga Zsolt gitárművésszel /J/

101. Október 1. "Kis éji zenélés" A Zenei Könyvtár 40 jubileuma és a Zenei Világnap alkalmából zenészek, énekesek, zenebarátok rendhagyó koncertje a zenei könyvtár szervezésében. Közreműködött: Kolarovszki Sarolta, Pribojszki Mátyás, Gulyás Levente,  a Békéscsabai Fiúkórus stb.  /F/ videó

102. Október 16. "Granadától az inkákig húrokon és billentyűkön. Előadó Varga Zsolt gitár, Varga Attila billentyűs hangszerek /J/

103. November 3. Nagy Péter zongoraművész Liszt-estje /F/ Filharmóniával közös

2005.

104. Január 19. Új magyar cigány jazz. Szakcsi Lakatos Béla zongora, Szalóki Ágnes ének, Rostás Csaba ének, Orbán György nagybőgő, Pecek Lakatos András dob /J/

105. Március 16. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola országos versenyeken induló növendékeinek hangversenye. Fellépnek: Kocsis Adrienne zongora, Rácz Balázs klarinét, Nagy Sándor klarinét. Zongorán közreműködik Zsigmond Zoltán  /F/

106. Április 14. "Napfény és holdsugár".  Koncert Hubay Jenő zeneszerző műveiből. Előadók: Szecsődi Ferenc hegedű és Kassai István zongoraművész  /F/ Filharmóniával közös

107. Május 2. "Szenvedély és szerelem" Kolarovszki Sarolta énekművész, Benedekfi István és Klebniczki György zongoraművész a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak koncertje /F/

108. Szeptember 14. Nagy Yvett hegedűművész koncertje. Zongorán közreműködik Németh Andrea /F/

109. November 24. A Ludas Zenekar koncertje /J/

2006.

110. Március 29. Mozart - Bartók hangverseny. Fellépnek a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Zeneiskola  jelenlegi növendékei, tanárai /F/

111. Április 7. Gershwin est. A zeneszerző műveinek adaptációja fuvolára és zongorára. Horgas Eszter fuvolaművész, Vukán György zongoraművész /F/

112. Október 4. Vivát! A magyar zeneirodalom legszebb, legnépszerűbb bordalai a Bordalnokok Együttes előadásában  /J/

113. December 12. Mozart-est. Fellép González Mónika a Magyar Állami Operaház magánénekesnője /J/

2007.

114. Január 26. A Vállalkozók Békés Megyei Szervezete jótékonysági hangversenye a Könyvtár-támogató Alapítvány javára. Előadók: Várnagy Mihály brácsaművész, Czettner Vera hegedű, Simkó-Várnagy Mihály cselló /J/

115. Március 28. Skuta Miklós /Szlovákia/ zongoraestje a Szlovák Konzulátus támogatásával /J/ Filharmóniával közös

116. Október 6. Márkus Norbert zongoraművész koncertje /J/

2008.

117. Január 16. Kodály-emlékest. Közreműködnek Galambos Hajnalka, Rezsnyák Róbert ének, Nátor Éva zongora, a Bartók Béla Leánykar, Tóthné Mucsi Margit vezényletével, Farkas Pál zongora /J/

118. Január 23. "Énekelt gondolatok". Hajtman Ildikó és Szák Kocsis Péter /J/

119. Április 21. Somogyvári Timea és Farkas Pál kamaraestje. Filharmóniával közös /J/

A zenei könyvtárban tartott különböző témájú előadások, rendezvények

1987. május 29. Ladányi Mihály emlékest. Közreműködött Binder Károly zongora

1995. október az Évtizedforduló alkalmából adott fogadás

2006-ban a Játszóház átalakítása miatt a zenei könyvtárban tartották a Heti Világgazdaság című folyóirat bemutatóját, valamint Bitó László író, orvostudós irodalmi estjét.

Egyéb rendezvények amelyek még változatosabbá tették a zenei könyvtárosok munkáját:

1991. január.  Izrael-diabemutató.  Gellért Mária /F/. 2007-ben az Életfa-nyugdíjasházban is

1998. március. Non-stop felolvasás az 1848-49-ki forradalom és szabadságharc évfordulójára. Részvétel,  illetve 72 órás folyamatos videókamerás felvétel /J/

A kilencvenes évek közepéig  részt vettünk a könyvtárosok által végzett sajtó figyelői munkában

A Nyugdíjas Pedagógusok Klubjának havonta tartottunk zene-, és filmművészeti, egyházi ünnepek előtt pedig kultúrtörténeti előadásokat

2002-ben könyvtárunk jubileumi évében két volt kolléga:  Miklós István /festő/ és Balogh Ferenc /fotós/ munkásságát bemutató gyűjteményt állítottunk össze  /F/

A több éven keresztül folyó könyvtáros-asszisztens képzésben Dézsi Lajosné akkreditált könyvtárosként az Egyetemes Tizedes Osztályozást oktatta  /S/

Gellért Mária

Két hosszabb írás, amelyből kitűnik, hogyan láttuk önmagunk munkáját

1. Dézsi Lajosné: A bakelit-lemeztől a CD-ROM-ig

Megjelent a Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve c. kiadványban. Békéscsaba, Békés Megyei Könyvtár, 2002.

  Ötven esztendő nagy idő! Egy intézménynél, egy könyvtárnál talán nem is annyira, mint egy ember életében. S ha valaki, mint én, ebből az ötven évből immár harminchatodikat tölti e könyvtár szolgálatában, elmondhatja, hogy aktív résztvevőként élte át nemcsak a békéscsabai könyvtár, de az egész magyarországi könyvtári szakma alakulását és fejlődését is.

Szakmai életem két évtizedében állománygyarapító és feldolgozó könyvtárosként dolgoztam. Meggyőződéssel vallom, hogy ez a munka a szakma egyik alappillére, hiszen jó állomány és jól szerkesztett katalógus nélkül igen nehézkes eredményes olvasószolgálati tevékenységet végezni.

Kezdetektől részt vettem a '60-as évek második felében a magyar könyvtárügyben még újdonságnak számító zenei gyűjtemény kialakításában. A hanglemeznek, mint egy teljesen új dokumentumtípusnak könyvtári megjelenése szokatlannak tűnt, és a szakmabeliek közül is sokan fenntartással fogadták.

Békéscsaba ezen a téren is,  akárcsak a szabadpolcos rendszer bevezetésével, úttörő szerepet játszott.

Mindkettő korábbi könyvtárigazgatónk, Lipták Pál érdeme, aki egy skandináv szakmai út során jutott el Finnországba, és az ott látott zenei gyűjtemények az ún. fonotékák mintájára képzelte el, és rövidesen meg is valósította a vidéki viszonylatban első zenei könyvtárat. 1963. december másodikán került nyilvántartásba a gyűjtemény első hanglemeze, mely Wagner Tannhäuser c. operája volt. A teljes operát tartalmazta ez az Eterna lemez, melyet mai szemmel nézve mosolyogni valóan csekély áron, mindössze 400 forintért vásároltunk. 1964. áprilisában nyílt meg a zenei könyvtár, mely mint a Könyvtáros c. szakmai lapban megjelent "... elsősorban a zenehallgatást kívánta lehetővé tenni, a zenei műveltség auditív úton való széles körű terjesztését tűzte ki elsődleges feladatának". Még ebben az évben Budapesten is megnyílt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Fehérhajó utcai zeneműtára, mely más úton indult el. Ők elsősorban "... amatőr zenészek, műkedvelők és öntevékeny együttesek számára kívántak segítséget nyújtani" jelentős kotta- és könyvállománnyal indulva. Hanglemez-gyűjtemény kialakítása csak későbbi terveikben szerepelt.  

Egy új könyvtári szakterület kezdeti lépéseinél kapcsolódtam be tehát 1966-ban a békéscsabai hanglemez-gyűjtemény kialakításának munkálataiba. Ez a gyűjtemény természetesen bakelit lemezekkel indult, s kizárólag a klasszikus zene alkotásait ölelte fel. A gyarapításnál a mostanihoz képest igen korlátozott lehetőségeink voltak, hiszen a magyar "Qualiton" hanglemezeken kívül csak a szocialista országok lemezgyártásának termékei állottak rendelkezésünkre. Persze ez nem minden esetben jelentett gyenge minőséget. Az interpretáló művészek vonatkozásában semmiképpen. Nem kell külön hangsúlyozni pl. az orosz zenészek és énekesek legjobbjainak kiváló kvalitásait. A lemezek technikája az már más kérdés volt. Egy "Melogyija" természetesen nem vehette fel a versenyt, a világ élenjáró hanglemezcégeinek - Philips, Decca, Deutsche Grammophon stb. - "termékeivel". Ezekhez az ún. nyugati lemezekhez, csak ritkán, igen kis számban, s főleg használt, bizományosi árusítás formában jutottunk. És micsoda nagy dolog volt az is" Ilyenfajta hangfelvételekhez is csak jó kapcsolataink segítettek hozzá, hiszen a budapesti Rózsavölgyi Zeneműboltnál protekciónk volt a rendszeresen náluk bonyolított vásárlásaink okán. Gyakran "pult alól" kaptuk meg a kuriózumnak számító új lemezeket.

Zömmel ilyen egyénileg bonyolított vásárlásokkal alakítottuk ki jelenlegi több mint 11 000 db-os bakelitlemez állományunkat, hiszen a könyvekhez hasonló központi ellátást csak az 1980-as évektől biztosított zenei gyűjtemények számára a Könyvtárellátó Vállalat. S valljuk be őszintén, e tevékenységükkel legjobb szándékaik ellenére sem érték el a könyvellátás színvonalát. 

De térjünk vissza a múltba, a régi, mindössze 30 négyzetméter alapterületű, ám rendkívül barátságos és esztétikus zenei könytárunkba, melynek induló állománya 800 db lemez, s ezt kiegészítendő, zenei tárgyú kézikönyvek, lexikonok voltak. S mint a Könyvtáros írta: "... szíve a kezelőasztal, melybe négy lemezjátszót építettek be. A zenében jártas könyvtáros teszi fel a lemezeket, ezeket a falak mentén lévő 36 /valójában 12/ lehallgató helyen ülők fejhallgatón keresztül hallgathatják..." Délután 3 órától 7 óráig volt erre lehetőség.

Az állomány gyarapodásával elkerülhetetlenné vált a katalógusépítés, mely azért jelentett különös nehézséget, mert semmilyen "minta" nem állt előttünk. Egyedüli segédletünk, mely hosszú ideig "bibliánk" volt, Pethes Iván 1970--ben megjelent "A fonotéka: hangstúdiók szervezése, működtetése a könyvtárakban" c. módszertani segédlete, mely némi eligazítást nyújtott a lemezek címleírásához és szakozásához is. Rengeteg manuálisan végzett munka eredménye a '90-es évek második feléig épített 177 fióknyi cédulakatalógus. "Tartalmának" mindössze 15-20%-a származik központi ellátásból. A többi általunk "gyártott": részben írógéppel, részben stencilezéssel - ennek mibenlétét fiatal kollégáink már nem is ismerik! - valamint - technika óh" - Robotron sokszorosítóval készült.

A lemezek raktározása régi, kis könyvtárunkban is zárt rendszerű volt. A csekély befogadóképességű lemeztároló polcok mellett jobb híján közönséges ruhásszekrényben tároltuk lemezeink nagy részét. Emlékezetem szerint a két nagy, terjedelmes szekrény néhány száz hanglemezt simán elnyelt. Természetesen ezeket nem a zenei részlegben helyeztük el, hanem  a könyvtár feldolgozó szobájában, mely másik épületben volt. Így azután különösen télen, nem volt túl kellemes átszaladgálni a kért lemezekért. (A raktározási gondok, úgy tűnik örök érvényű problémák egy könyvtár életében.)

Mindenképpen meg kell említenem azt az időszakot a '70-es évek második felétől, amikor egymás után alakultak meg - először a megye nagyobb, később kisebb könyvtáraiban is - a zenei részlegek, zenei sarkok. Ezek elindításában, az alapállomány kialakításában, a katalógus építésében, kiszállások keretében próbáltunk segítséget nyújtani vidéki kollégáinknak.

Békés megye ugyanúgy élen járt ebben a tekintetben, mint a sok szép, felújított, vagy újonnan épített vidéki könyvtárak terén. Mindezek ismételten egykori igazgatónk nevéhez fűződnek, aki a könyvtári szakmában könyvtár építés, -szépítés és -berendezés terén szaktekintélynek számított.

 Szakmai életemben jelentős változást hozott az 1985. augusztus 15-én megnyíló új megyei könyvtár, mely akkor az ország egyik legkorszerűbb intézményeként kezdte el működését. Ez egyértelműen jellemezte zenei könyvtárunkat is, mely az első emeleten kapott helyet. Tágassága, nagy befogadóképessége, technikai felszereltsége, s országosan is a legnagyobbnak számító állománya révén joggal nézhettünk optimizmussal a jövőbe. Ehhez járult az a tény is, hogy a könyvtár új vezetése dr. Ambrus Zoltán igazgatásával, kezdettől fogva - természetesen az arányok figyelembevételével - a könyvekkel egyenrangú gyűjteményként viszonyult a hanglemezállományhoz, és mindennemű támogatást megadott számunkra. Ennek első bizonyítéka az volt, hogy 1987. januárjától önálló osztályként működtette tovább.  Funkcióink és gyűjtőkörünk kibővülésével megalakult az audio-vizuális osztály, melyhez a hangzó állomány mellett három új dokumentumtípus: videokazetta, kotta és az artotéka nevű képzőművészeti gyűjtemény társult.

Ezzel együtt alapvető változást jelentett a zenei állomány műfaji bővülése is. A korábbi, kizárólag a klasszikus zene alkotásait tartalmazó gyűjteményünk a kor követelményeihez és a zenei könyvtári szakma álláspontjához alkalmazkodva - más zenei és egyéb műfajokkal egészült ki.  Ezek után a jazz, népzene, operett és musical, pop- és rockzene, próza és mese, s majd a későbbiekben a nyelvlecke is helyet kapott állományunkban.

"Forradalmi" változást hozott a zenei hanghordozók terén a CD-lemezek megjelenése, melyek néhány év elteltével egyeduralkodóvá váltak, s szinte teljesen kiszorították a hagyományos, bakelitlemezeket. Első között kezdtünk hozzá gyűjtésükhöz, s mára CD-állományunk több mint 3000 db-ból áll. Népszerűségük máig töretlen. Kétségtelen, hogy sok szempontból a legideálisabb dokumentumtípusok közé sorolhatók. Hangzásuk kristálytiszta, zajmentesek, kis helyen, biztonsággal raktározhatók, szakszerű használat esetén gyakorlatilag örökéletünek tekinthetők. Persze az emberi találékonyság nem ismer határokat, mert mégis megtalálták azokat a "lehetőségeket" melyekkel egy CD-lemez is használhatatlanná tehető. A skála széles: kutyaharapta lyuktól az állítólagos hibát eltüntető smirglizésig terjed. Szerencsére ezek a ritka kivételhez sorolhatók. A többség szakszerűen használja és sok örömét leli zenei gyűjteményünkben.

Szolgáltatásaink, melyek a régi könyvtárban elsősorban a zenehallgatásra korlátozódtak, szintén jelentősen bővültek. Kölcsönzés, hanganyag másolás, klubszerű és nagyobb zenei rendezvények, évfordulókhoz kapcsolódó kiállítások, hangversenyek színesítették a hétköznapokat.

Nagyjából erre az időre esik az a nagyarányú technikai fejlődés, a számítógépesítés elterjedése, mely ebben a szakmában is jelentős változásokat hozott és óriási előrelépést jelentett. A számítógépek megjelenése a könyvtárakban, így nálunk is, egyrészt a kölcsönzések adminisztrációjában, a gépi katalogizálásban, másrészt a zene világában való tájékozódásban nyújt fantasztikus lehetőségeket. Ugyanakkor a számítógéppel együtt újabb hanghordozók jelentek meg, mint a CD-ROM és a számítógépes multimédiák. Tulajdonképpen már ezek is múltnak tekinthetők, hiszen éppen napjainkban vásároltuk meg az első DVD-ket. Ezek a digitális videolemezek a videokazetták és a CD-lemezek ötvözeteként kiváló képet és hanghatást produkálnak, s remélhetőleg egy újabb állományrész "első fecskéi"-ként néhány év múlva gyűjteménnyé bővíthetők.

E sok pozitívum mellett nem lehet elhallgatni azokat a kevésbé örvendetes tényeket sem, melyek szintén ebben az időben, Európa felé menetelésünk kapcsán érték a zenei gyűjteményeket. Ezek a hanganyag másolás beszüntetése, valamint a kölcsönzéssel és a helyben használattal kapcsolatos, s szerzői jogi szempontból máig tisztázatlan problémák. Utóbbiakat a könyvtári szakma és a szerzői jogokat képviselő szervezetek tárgyalásos úton próbálják megoldani. Reméljük eredménnyel! Engem személy szerint sokkal érzékenyebben érint azonban az a folyamat, melynek kapcsán a könyvtárak rossz anyagi helyzete miatt szinte teljesen elsorvadtak a kisebb, főleg községi könyvtárak zenei gyűjteményei. Napjainkra a békéscsabain kívül a megyében mindössze néhány városi könyvtárnál beszélhetünk élő, gyarapodó, s a látogatók által használt zenei részlegekről.

Egy visszaemlékezés során nem tekinthetek el a kollégákhoz fűződő emlékeimtől sem. A régi könyvtárban a zenehallgatókkal kapcsolatos tennivaló csak 4 órára korlátozódott. Ma is szívesen emlékszem vissza Tomka Lajosné, Osi néni kedvességére, aki a kezdeti években végezte ezt a munkát. Itt az új könyvtárban sokan jöttek-mentek mellőlem ez alatt a több mint másfél évtized alatt. Voltak, aki csalódtak e munkában, voltak, akikben mi csalódtunk. Szerencsére egy kolléganőm Gellért Mária szinte a kezdetektől, három évtizede munkatársam volt ezekben a sok szépet, érdekeset, érdemeset, vidámat, de néha gondot, bosszúságot és persze sok munkát jelentő években. Mivel a jövő a fiatalság kezében van, fontosnak tartom, hogy elkötelezett, jól felkészült kollégák vegyék át a stafétabotot és vigyék tovább az általunk elkezdett munkát. Joggal reménykedhetem, hogy nálunk, a zenei könyvtárban így lesz!

E három és fél évtizedet áttekintve elmondhatom, hogy könyvtári munkásságom egybeesett a zenei könyvtárosi szakma kialakulásával, fejlődésével - múltjával és jelenével! S a jövő? Remélem hogy lesz, bizonyára másként, talán más tartalommal, más technikákkal, de bízom benne, hogy a zene a könyvek mellett továbbra is szerves része marad a könyvtári gyűjteményeknek.

2. Gellért Mária: Egy zenei könyvtáros előremenekülési tervei: felkészülés a digitális jövőre Megjelent: 20 év könyve, 1985-2005. című CD-n. Békéscsaba, Békés Megyei Könyvtár, 2005.

Kik járnak hozzánk?

Azok, akik szeretik a zenét, vagy szeretnék megismerni, szeretik a játékfilmeket, és unják a tévécsatornákat. Vannak akik úgy gondolják, hogy az otthoni hanglemez- és videofelvételeiket a miénkből  ki tudják „egészíteni”, vannak akik az ismereteiket akarják gyarapítani, tanulni akarnak, speciális igényeiket szeretnék kielégíteni, vannak akik szórakozni szeretnének, vagy „agyonütni” az időt, vannak akik itt randevúznak, és van aki „csak úgy” tér be hozzánk. Vannak, akik csak kölcsönöznek, vagy akik csak leülnek és hallgatnak, vagy néznek valamit, vannak, akik csak interneteznek és vannak, akik mindezen szolgáltatásunkat egyszerre veszik igénybe.

A hanglemezek feldolgozottsága közel 100%-os. A cédulakatalógus most is megállja a helyét és ez a jövőben is így kell, hogy legyen,  mert egy  10.000 darabos állományt nem  tervezünk számítógéppel feldolgozni. Az állományból való kivétel - amely az állományba vétel „negatívja” – ha szakszerűek akarunk lenni, majdnem ugyanannyi időbe és munkabérbe kerül, mint a dokumentum gyűjteményben való elhelyezése. A hanglemezek egy részét azonban a már eddig is bevált módon, különböző okokból törölni lehet és kell is. Ezek a következők: ugyanazt a felvételt megvettük cédén, ugyanaz a mű megtalálható akár más bakeliten, akár cédén jobb eladókkal, és nem kötelességünk megőrizni régi, bár híres művészek csekély audiofil élményt adó felvételeit, de lehet elavulás címen is törölni.  Ezeket a lemezeket más, feleslegessé vált dokumentumokkal együtt rendszerintő ősszel, a nyitott héten adjuk  el és elmondhatjuk, hogy bármennyire  meglepő, de általában elkelnek /még a régi munkásőr dalokra is akadt vevő/. Bár a bakelitlemezek hallgatottsága drasztikusan lecsökkent, mégis indokolt megtartásuk. Speciális igényeket kielégítve, pl. zenészek számára tanuláshoz és tanításhoz egyaránt fontos lehet, hogy bizonyos műveket különböző művészek eladásmódjával össze tudják hasonlítani. Vannak, akik a művek megtanulásán kívül, azok meghallgatásával is készülnek főiskolai felvételikre. A lemezborítókon sokszor értékes, máshol nem található, neves zenei szakemberek által írt tanulmányok vannak. Például egy középiskolai tanárnő német nyelvű szakdolgozatához, melynek témája Mozart és  a szabadkőművesek volt, a mi lemezeink kísérőfüzeteinek és borítóinak tanulmányait használta fel. Az anyanyelvi helyességen túl a dolgozat történeti tanulmányértékét is megdicsérték.  

A CD-k

Legnagyobb részük teljesen feldolgozva, az elmaradásokat viszonylag rövid id alatt be tudjuk pótolni.   Ezt a gyűjteményt 20 évvel ezelőtt kezdtük kialakítani. Akkor még új ismerethordozónak számított, városunkban nem is nagyon volt videokölcsönző és a tévé műsorai – akkor még csak két csatornával – nem tudták a lakosság filméhségét kielégíteni. Ezért, amikor beindítottuk – kezdetben kizárólag intézmények számára – hamar elterjedt, hogy a könyvtárban filmeket lehet kölcsönözni. Azóta igen nagymértékben megnőtt a kölcsönzések száma, és elmondhatjuk, hogy a teljes állomány többszörösen megfordult az olvasók kezében. Ennek a gyűjteménynek van egy része, amely csak nálunk található és az idő múltával egyre értékesebb. Ez a helyismereti videó állomány a könyvgyűjtemény mintájára kicsit nagyképűen nevezve a Videotheca Bekesiensis nevet is kaphatná. A körülbelül 120 darab kazettát három csoportba oszthatjuk: 1. A Szegedi Körzeti Stúdió Békés megyére vonatkozó, általában néhány perces filmtudósításai, 2. hosszabb lélegzetű különböző ismeretterjesztő- és dokumentumfilmek, színházi közvetítések a Magyar Televízió egyéb műsoraiból, 3.  különböző könyvtári rendezvények, illetve velünk kapcsolatos események videokamerás felvételei. 2003-tól az analitikus feldolgozás áldásait élvezve számítógépen is visszakereshető e tudósítások tartalma. Sajnos bebizonyosodott, hogy a mágnesszalagon történ információtárolás nagyon  „illékony”,  már  most visszanézve egyes közel 20 éves kazettát, látható, hogy romlott a minőségük. Pedig nagyon értékes tudósítások találhatók meg rajtuk. Például olimpiai bajnokunk, a békéscsabai Ónodi Henrietta mint 10-11 éves kezdő tornászlány.  Nagyon értékesek a rendszerváltás éveit tükröző filmriportok,  nyilatkozatok, amelyek egyéb helyeken nem valószínű, hogy megtalálhatók. A kilencvenes  évek elejére a Magyar Televízió átalakulásával, a magántévék megjelenésével a megyénkre vonatkozó tudósítások követhetetlenné váltak, így ezek rögzítését beszüntettük. Van már  lehetőség számítógép közbeiktatásával arra, hogy dévédére,  vagy videolemezre átmenthetőek legyenek. Ez könyvtárunk feladata! A videó okumentumok kölcsönzése szerzői jogilag tisztázott. Egyelőre magas a száma és úgy tűnik, hogy egyenes arányban nő a televíziós csatornák számával. Az eddigiekben azon állományrészekről írtam, amelyek lejátszó nélkül nem használhatók. Szerencsére a 2001-ben megnyert pályázat révén hárommillió forintot költhettünk új cédélejátszó, videomagnó, televízió és kazettás magnó vásárlására, így néhány évig jó minőségű készülékekkel dolgozhatunk. A következőkben azokról a dokumentumokról írok, amelyek tartalmának megismeréséhez nem szükséges külső eszköz.  

Jelenleg  még csak hagyományos cédulakatalógusban tártuk fel. A könyvtárakban szokatlan külön gyűjtemény számítógépes feldolgozása ezután kezdődik. A körülbelül 500 darab eredeti műalkotásból álló gyűjteményt digitális kamerával lefényképeztük, így „ömlesztett állapotban” cédén megtalálható. A képeknek a honlapunkon való  közlése, ha be akarjuk tartani a szerzői jogokra vonatkozó törvényt, havonta sok tízezer forintjába kerülne a könyvtárnak. Kár, hogy nem tehetjük fel internetre, pedig a korábbi igazgatónk szakmai  hozzáértésével és jó kapcsolataival  gyarapított állomány a kortárs magyar grafika és festészet kiemelkedő, nemzetközi hírnevet is kivívó alkotóinak műveiből áll, megtekintése esztétikai élvezetet nyújtana a honlapunk látogatóinak, és mivel nemzeti örökségünk részét képezi, közzé kell tennünk valamilyen törvényes formában. Az egyes képeket már most be lehetne vinni a számítógépbe, valamint visszakereshető szerzőségi adatokkal ellátva, digitalizálva cédére kell menteni, utóbbit pedig, mint bármilyen más dokumentumot, leltári számmal és raktári jelzettel ellátva a könyvtár állományában lehetne elhelyezni  és  mindenki számára hozzáférhetővé tenni.
A gyűjtemény nehezen kifejezhető eszmei értékén túl, anyagi értéke már sokszorosa lehet a leltárkönyvi /2.000.000,-Ft-os/ árnak. Az alkotók tekintélyes része az EU-ba való belépésünk után egyre ismertebbé és aukciókon eladhatóvá válik külföldön is,  mondhatni  „piaci áránál lesz”.  A Kieselbach Galéria honlapján megtalálható, hogy egy  2002-ben tartott árverésen több százezer forintért kínálták olyan művészek képeit, akiktől nekünk is van /pár ezer forintért vásárolt/ alkotásunk.
Például Hencze Tamás képeinek kikiáltási ára 180.000-500.000 forint, Fehér Lászlóé   120.000-650.000,

 A Békéscsaba zenei életét plakátokon bemutató kiállítás anyaggyűjtése során nagyon sok plakátot kézbe vettem. Ebben a jelenleg holt állományban olyan „kincsek” találhatók, amelyek valószínűleg más gyűjteményben nincsenek. A háború után életre kelt városi és megyei hivatalok „munkásságának” eme dokumentumai sokat elárulnak az akkori politikáról és közfelfogásról. Ezeket a sokszor ma már nevetségesnek tűnő „gyöngyszemek”-et szkenneléssel, vagy digitális fényképezőgép igénybevételével számítógépre tehetjük, megjelentethetjük az interneten. Az önmagukért beszélő plakátokat, /némelyik kommentár nélkül is megél/ akár nyomtatott formában is közzétehetjük azon keveseknek, akik még átélték ezeket az éveket  és - bizonyíték gyanánt - azoknak, akik csak hírből hallottak arról az időszakról. Emberi és tárgyi feltételeink meg vannak hozzá, csak el kell határozni magunkat. Érdemes lenne kiállítást is készíteni belőlük a negyvenes évektől kezdve egészen a rendszerváltásig terjedő időszakig 2005-ben beleférne a jubileumi rendezvényekbe. A rendezést szívesen vállalnám.

Van ugyan lehetőség a közönség számára is, hogy katalógusunkat használják, de úgy tűnik, nem nagyon éreznek késztetést rá. Pedig, ha lenne legalább egy gép, amelyen csak a TextLib található lehet, hogy megszoknák a kék monitort és megtanulnák kezelni a programot. Így viszont, mert nem ismerik, idegenkednek tőle, pedig tudunk nem egy olyan olvasónkról, aki otthon, vagy munkahelyén profi számítógép használó. Jellemző, és rólunk magyarokról is sokat elárul, hogy az egyetlen ember, aki igazán érdemben használta a TextLibet, egy városunkban élő és tanító amerikai állampolgár. Az emberek inkább azt szeretik, ha kihozzuk a raktárból, így, kézbe véve a dokumentumot döntik el, hogy mit kölcsönözzenek.  Valamilyen szinten  mindannyian járatosak vagyunk a  számítógép könyvtári alkalmazásában, használatában, ezért a gépet egyáltalán nem ismerő, vagy elakadó használóknak szinte mindig tudunk segíteni az internetezésnél. Ha valamit nem tudunk, az informatikusokat hívjuk segítségül. A chatelőket leszámítva észrevettük, hogy az internet használatban is kialakult egy, az osztály profiljának megfelelő specializálódás. Kerestünk már kintorna-zenét, de ismerünk zenei és filmes honlapokat, dalszöveggyűjteményeket és olyanokat, amelyekkel kiegészíthetjük információs szolgáltatásunkat. Volt rá példa, hogy együtt használtunk internetet és  kézikönyvet.  

Az előbbiekből is látható, hogy munkánk sokrétű, kiállításokkal kiegészített tevékenységünk néha túlnyúlik a zenei részleg keretein és  más osztályokat is érint. Mindegyik  osztállyal  van munkakapcsolatunk, akár közös pályázat, akár  közös program okán. Nem lehetetlen, hogy kapcsolatainkat még szorosabbra fogva, előbb-utóbb együtt kell EU-pályázatot készítenünk. Talán még nem tudatosult mindannyiunkban, de nagy  szükségünk  van egymásra. A könyvtári  munka: csapatmunka!

Az itt dolgozók

A Dézsi Lajosné vezetésével 17 éve működő osztályon egyidejűleg dolgozók száma kettő és öt között mozgott. Jelenleg öten vagyunk: három zenei könyvtáros, két asszisztens. Alapkövetelmény, hogy szeretni és ismerni kell a zenét, a színházat, a filmeket, az irodalmat, a művészeteket. Nem lenne jó, ha azt mondanák, hogy a könyvtárost nem a műveltségéért fizetik. Természetesen érteni kell a számítógéphez is, tudni kell pillanatok alatt váltani, hiszen sokfajta az igény és sokféle az ember, aki hozzánk jön.

Az elmúlt évtizedekben több hosszabb-rövidebb tudósítás jelent meg a különgyűjteményekről, főleg a Békés megyei sajtóban:

A Békés Megyei Népújság 1986. február 15-i számában - se-: Artotéka Békéscsabán, szeptember 22-én pedig Gajdács Emese: Videóprogramok a megyei könyvtárban címmel népszerűsítette szolgáltatásainkat. Ugyanő írta az 1987. május 26-i számban Az Artotéka egy éve c. cikket.

Gerő Zsoltné és Szilágyi Tibor: A zene a közművelődési könyvtárban c. cikke is foglalkozik a békéscsabai zenei könyvtárral a Könyvtáros 1965-ös évfolyamában a 708-709. oldalon.

Két évvel a nyitás után egy szakdolgozat is született A zenei könyvtár szerepe és jelentősége a békéscsabai Megyei Könyvtárban címmel. Pál Miklós gépírásos kézirata megtalálható a helyismereti gyűjteményben.

Az első tudósítás viszont, mely az újfajta dokumentumokból álló gyűjtemény hagyományos könyvtári szolgáltatásokba való beilleszkedéséről szól Gerő Gyula tollából származik. Megjelent a Muzsika 1964/4. számában.

  Zenei könyvtárat avatott Békéscsabán a megyei könyvtár - olvashattuk a közelmúltban a sajtó hírei között. Bizonyára sok olvasóban támadtak ilyen kérdések a furcsának tűnő hír láttán: vajon mit tartalmaz ez a könyvtár? Ha nemcsak könyveket, hanem  lemezeket is, hogyan fér össze a könyvtár hagyományos csendje a zene hangjaival? Nem zavarja-e a zene az olvasásba merült embereket, vagy fordítva? a zene varázsát nem töri-e meg a könyvtárlátogatók jövése-menése, a gyermekolvasók zajongása? 

Válaszoljunk ezekre a kérdésekre a békéscsabai könyvtárosok szavaival, a kezdeményezők érveivel. A könyvtári szakirodalomból régóta tudják a magyar könyvtárosok, hogy a nagyobb külföldi közművelődési könyvtárak zenei anyagokat gyűjtenek, a könyveken kívül hanglemezeket, kottákat is, hogy olvasóik érdeklődését kiterjesszék a zenére. Lipták Pál erről személyesen győződött meg tavalyi két hónapos nyugat-európai és skandináviai UNESCO-tanulmányútján. Különösen a skandináv országok könyvtárosai tartják fontos feladatuknak a zenei közműveltség terjesztését.

   Ez tehát a példa ösztönző ereje, - de volt-e igény Békéscsabán hasonló könyvtári szolgáltatásokra? A város zenei hagyományai igen gazdagok. Az értelmiség és a kispolgárság "Auróra" zenei, irodalmi, képzőművészeti köre, mely 1913-tól 1950-ig tevékenykedett, alapításától 1943--ig 195 hangversenyt rendezett, többet mint irodalmi előadást (125). Előadóművészek, az Operaház tagjai és zenei életünk kiválóságai gyakran látogattak a városba; Bartók Béla és Basilides Mária is hangversenyezett Csabán. Kodály Zoltánnak a munkások  dalegylete, az Erzsébethelyi Daloskör köszönhet sokat. Ez az egyesület 1914-ben alakult, 1932-ben az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete nevet vette fel. 70 énekese közül alig néhányan végeztek középiskolát, tagjai mind munkások voltak. Kodály Zoltán egyik csabai előadásában a vegyeskarok szervezésében jelölte meg a daloskörök fejlődésének útját. Ösztönzésére a kórust vegyeskarrá alakították át, úgyhogy 1937-ben már 43 férfi és 63 nő tagja volt. A vegyeskar 1934-ben rendezett díszhangversenyére maga Kodály Zoltán tanította be az egyik műsorszám két szólamát. A munkás dalosok 1935. ápr. 7-i Kodály-dalestjét a rádió is közvetítette. - A város nagymúltú férfikara a Békéscsabai Általános Munkás Dalkör, amely több mint 40 éve megszakítás nélkül működik. E kórus több országos dalosversenyt nyert. Két évvel ezelőtt vegyeskarrá alakult át.

   A város zenei életében nemcsak a felszabadulás előtti hagyományok élnek tovább, hanem az 50-es években Békéstarhos hatása is érződött, a felszabadulás után létesített városi zeneiskola pedig állandó serkentő hatást gyakorol a zenei igényekre. A megyei könyvtár mindezt számításba vette a zenei könyvtár létesítésekor.

   A zenei könyvtár részére 6x5 m-es alapterületű helyiséget építettek. Induló állománya 800 db lemez, valamennyi értékes zenei alkotás. A gyűjteményt zenei kézikönyvek, kották és szöveges lemezek (versek) egészítik ki. A zenei könyvtár szíve a kezelőasztal, melybe négy lemezjátszót építettek be A zenében jártas könyvtáros teszi fel a lemezeket, ezeket a falak mentén levő 36* lehallgató helyen ülők fejhallgatón keresztül hallgathatják, így nem zavarják egymást. Az érdeklődők választását szakszerű katalógus könnyíti meg, mely több szempontból (szerző, cím, műfaj, közreműködők stb.) tárja fel a gyűjteményt.

   De hogyan lehet ezt a viszonylag kicsi, intim helyiséget kitágítani, nagyobb tömegek számára hozzáférhetővé tenni, hisz a lemezeket - érthető okokból - nem lehet hazavinni? A zenei részleg a gyermekkönyvtár mellett működik. A gyermekkönyvtár tágas termében zenei ismeretterjesztő előadások és zenével színesített irodalmi előadások egyaránt rendezhetők, mert a bútorzatba két hangszórót építettek be, és a hangot a zenei könyvtárból ide vezethetik. Esténként, ha a gyermekek már hazamentek, a felnőttek számára lehet rendezni zenei előadásokat. (Később pedig, amikor a könyvtár házi telefonközpontja elkészül, a megyei könyvtár felnőtt kölcsönzőjében is mód lesz majd fejhallgatón zeneműveket hallgatni, ha a zenei könyvtáros az olvasó telefonon közölt kérésére a központi kezelőasztal lemezjátszójára felteszi a kívánt lemezt, és a házi telefonon közvetíti az érdeklődő számára)

   A megyei könyvtár úgy terjeszti ki vidékre a zenei könyvtár hatókörét, hogy a művelődési autó kiviszi falura a magnetofonszalagra felvett zenei összeállításokat, vagy az irodalmi előadások zenei aláfestő, illusztráló anyagát. Ehhez a könyvtár máris rendelkezik egy Grundig-magnóval és egy szovjet gyártmányú sztereó-lemezjátszóval. Másrészt arra törekednek, hogy a megye nagyobb könyvtárai maguk is gyűjtsenek zenei anyagot. A Gyulai Járási Könyvtár például már rendelkezik lemez-gyűjteménnyel.

   Békéscsaba példáját minden bizonnyal újabb könyvtári zenei gyűjtemények szervezése követi majd. Néhány nagyobb vidéki könyvtárunkban máris van zenei anyag, és újabb, technikailag megfelelően felszerelt könyvtári zenei részlegek felállítására ugyancsak számíthatunk: a nyár folyamán megnyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első önálló zenei fiókkönyvtára a Fehérhajó utcában, a várpalotai várban létesítendő városi könyvtárat pedig szintén külön zenei teremmel tervezték.

*Valójában 12 lehallgató hely volt.

Újságcikkek, amelyekből kitűnik, hogyan látták a zenei könyvtárat és a zenei könyvtárosokat az újságírók.

Nagy Ágnes: Videotéka a Megyei Könyvtárban. A cikk a Békés Megyei Hírlap 1987. augusztus 28-i, pénteki számában jelent meg. A fotót Fazekas Ferenc készítette

  Ahogy telnek, múlnak az évek, a technika új és újabb csodáira áhítozunk. Hol van már az idő, amikor az utca egyetlen televíziójára "jártak rá" a szomszédok? Aztán jött  a színes tv, a számítógép és persze a videó... Tömegvonzásuk kétségtelen, azért is üdvözöltük örömmel annak idején az úttörő kezdeményezést: a Békés Megyei Könyvtár videotékájának létrejöttét. Akkoriban - a múlt év márciusában - mintegy 40 videofilmből állt a helyben megtekinthető kínálat. Hogy azóta mi történt? Erről az audiovizuális szolgálat vezetőjét, Dézsi Lajosnét kérdeztük.

- A videofilmek gyarapodásával gondolhattunk a szolgáltatás bővítésére, ezért januártól közületek részére is kölcsönzünk filmeket.

Jelenleg mekkora a választék?         

Most 290 videokazetta áll látogatónk rendelkezésére. Mint a könyveket, ezek zömét is ajánlójegyzékről vásároltuk. E mellett a televideoprogram keretében a televízió is felajánlott néhány filmet, féláron. Hogy a választék még szélesebb legyen, magunk is felveszünk olyan műsorokat, melyek gyűjtőkörünkbe illenek.

Például?  

Először is a Békés megyéről szóló adásokat. A játékfilmekből azokat, melyek valamiért filmtörténeti értékűek. Irodalmi művek adaptációiból elsősorban azokra figyelünk, melyek kötelező olvasmányokból készültek. Kellő válogatással ismeretterjesztő, sport- és zenés filmeket is felveszünk. Az új szerzeményekről időközönként "Videó a megyei könyvtárban" címmel füzeteket adunk ki. A filmek cédulakatalógusához ezután látunk, de a gyarapodási jegyzékek évenkénti kiadásáról azután sem mondunk le, ha ez elkészül. Gyermek- és ifjúsági filmekből az ajánlójegyzék, melyet kaptunk, sajnos szegényes. Ezt is a televízióban vetített műsorok felvételével próbáljuk kiegészíteni.                                                                            

Hol van lehetőségük a vetítésre?   

Az igazság az, hogy amikor a könyvtár készült, a videotékára még nem is gondolhattunk. Ezért néha bizony kevésnek bizonyul a vetítőhely. Most is "telt ház" van. Ha többek érdeklődésre számíthatunk, a lenti, nagy teremben vetítünk, jelenleg itt az "Egri csillagok" megy. Az ifjúsági és gyermek hátszóházban a legfiatalabbaknak adunk műsort. A harmadik vetítőhely a felnőtt szemináriumi szoba, de itt csak korlátozott számban nézhetnek videót látogatóink. A sztereoszobában 30-40 ember fér el, s itt, a zenei részlegben helyeztünk el még egy tv-t, három fejlhallgatóval, hogy az igényesebb kéréseket is teljesíthessük.

A nyelvtanulásban tudnak-e segítséget adni?

Igen, nyelvi anyagunk is van, igaz korlátozott számban. Most nyáron például egy angol nyelvi kurzus járt hozzánk rendszeresen.

Ha már a rendszeres látogatóknál tartunk: sokan igénybe veszik a videotéka szolgáltatásait?

Sok csoport ellátogatott már hozzánk, de célunk is volt mindig, hogy az iskolákkal minél jobb kapcsolatot alakítsunk ki. Az érdeklődés növekedéséről egy adat: januárban 7 csoport keresett fel minket 217 gyerekkel, májusban pedig már 19 osztály jött el hozzánk, ez 755 fiatalt jelentett

És a kölcsönzést is sokan igénybe veszik? 

Azt hittük, a nyári időszak csendesebb lesz, de tévedtünk. Tizenöt intézménynek több mint kilencven kazettát kölcsönöztünk már. Ezek közül több vidéki kérés volt, hiszen ott, ahol az elengedhetetlen feltétel a videó magnó megvan, nagy szükség van szolgálatainkra. S mi szívesen vállalkozunk a nem békéscsabai igények kielégítésére is.

Csütörtökönként videomozit tartanak...

Igen, egyelőre szisztéma nélkül vetítünk értékesebb játékfilmeket, irodalmi adaptációkat. A közönség általában spontán jön össze, de néha egy-egy régebben játszott film kedvéért térnek be a könyvtárba...

Terveik?

Új szolgáltatásunkat szeretnénk még szélesebb körben népszerűsíteni: intézményeknek felkérésre videofelvételeket készítünk a televízió műsoraiból. Ezeket két hétig nem töröljük le, s addig bármikor megtekinthetik nálunk. Amennyiben a felvételre végleg szükségük van, ők hozzák a videofilmet, a felvételt ugyanúgy elkészítjük, s azt, amikor kész, rendelkezésükre bocsátjuk.

Hátha ez a beszélgetés is segít új szolgáltatásuk megismertetésében, s a jövőben még többen élnek ezzel a lehetőséggel! 

Bízzunk benne, hogy így lesz.

Bede Zsóka: A zene hullámain az ünnepen és azon is túl... Fekete korongok, hangkazetták, cd-ék, videofelvételek a zenei könyvtárban

A cikk a Békés Megyei Hírlap 1997. december 24-26-i számában jelent meg. A fotókat Lehoczky Péter készítette.

Békéscsabán a könyvek megyei házában az egyik legkedveltebb könyvtári részleg a zenei. Vezetője Dézsi Lajosné, Marika. Az ünnep kapcsán beszélgettünk a muzsikáról, a békéscsabai zenei részleg múltjáról, lehetőségeikről, az elektronika és videovilág szédületes fejlődéséről.

Békéscsabán az első zenei könyvtár

- Az országban elsőként Békéscsabán nyílt zenei könyvtár 1965-ben Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtárigazgató elévülhetetlen érdemeként - emlékezik az ízig-vérig zenei ihletettségű könyvtáros. - Az első fekete lemez-beszerzések akkor lettek rendszeresek nálunk, majd tíz év során terjedt el a zenei könyvtármozgalom az országban. Akkoriban még igen nehéz volt a jó lemezek felkutatása, de a mai viszonyokhoz képest több volt a pénzünk és jóval olcsóbbak voltak a korongok, mint most. Ötven forintnál kezdődött a Melódia-lemezek (szovjet gyártmány) ára, amelyeken nagyszerű művészek produkciója volt hallható, csak hát a minőséget nem lehet a maival összehasonlítani. A nehezen beszerezhető nyugati lemezekért 200-250 forintot kértek.

 Emlékszem a kicsiny, meghitt teremre, ahová diákként oly sokan jártunk. Fejünkön a hallgatóval elmélyültünk a világtól elzáró csodában, a muzsikában, mesében, versekben. Néhány lépésre volt az átjáró ajtó a gyermekkönyvtárba, ahová legfeljebb bepillantottunk "koros, tekintélyes" középiskolásként. Ez a mai birodalom a megyei könyvtár emeletének tekintélyes részét foglalja el. Könyvek, fekete lemezek és CD-k, hangkazetták, videofelvételek gazdag választéka, s olyan sarkok, különtermek, ahol bensőséges klubfoglalkozásokat tartanak, videofelvételeket néznek, zenét hallgatnak, olvasgatnak az idejárók.

- Huszonnégyezer darab az összállományunk - mutatja be a tárat Dézsiné. - Mintegy háromezer a videó-, a többi másféle hangtároló eszköz. Vannak különlegességeink, ritkaságaink, például a videóanyagunk közül sok felvétel máshol nem található kötelező olvasmány, megismételhetetlen műalkotás. Ki ne emlékeznék Victor Hugo: Nyomorultak feldolgozására Jean Gabinnal vagy Zeffirelli: Rómeo és Júliájára, Tolsztoj: Háború és béke című regényfolyamára (egyedülállóan kitűnő az orosz feldolgozás négy kazettán).

Az ünnep ihlette zene

- A karácsonyi muzsikára lennénk kíváncsiak, a leghíresebb művek születésére, a hagyományok ápolására.

- Az ünnep körüli zene irodalma nem különül el annyira a többitől, hogy hosszasan tudnék róla beszélni. Egyházi ünnep, ezért elsősorban az egyházi zenéhez kapcsolódik, legfőbb megszólaltatási formája a hangszerek királya, az orgona. Gondoljunk Bach Karácsonyi oratóriumára,. Mozart, Corelli, Händel, Liszt és más óriások, esetleg kevésbé ismert zeneszerzők, különösen templomi korálok, vecsernyék is ebbe a körbe tartoznak. Vannak olyan könnyebb, rendkívül népszerű dalocskák, mint a Stille Nacht, amely világsiker lett. A különböző népeknek is vannak hagyományaik, például az angolszász nyelvterületeken  a Jingle Bell hangjai szólalnak meg a fenyő mellett, vagy nálunk a Mennyből az angyal. A modern zeneszerzőket is megihlette az ünnep, gondolok itt Saint-Saensra, itthon pedig Szokolay Sándor Magyar karácsonyára, a Tolcsvay testvérek műveire. Tíz éve kötődik hozzánk egy pedagógus nyugdíjasklub, akiknek már meséltem a Stille Nacht (magyar szövege Csendes éj, szentséges éj kezdetű, a szövegíró ismeretlen) keletkezéséről, ők hazajárnak hozzánk. Nagy mesterei a léleknek azok a klasszikus és modern zeneszerzők, akik ha nem is kifejezetten a karácsony tiszteletére szereztek zenét, de  műveiket karácsonykor különös előszeretettel játsszák templomokban és hangversenyeke. A maiak gyakran élnek az áthangszerelés műveletével.

Rendkívül nagy a választékunk, de a kölcsönzési igény is a karácsonyra megszólaltatható művekből a harangjátéktól a gitáron át, a kórusig, az orgonáig.

- Kölcsönzés és hangátvétel is lehetséges Önöknél a különböző hanghordozókról, tudomásom szerint minimális térítési díjért.

- Rengeteg mindent tudunk nyújtani a zenebarátoknak. Ma már hatalmas a választék a hangkazettákból, CD-kből, a fekete lemezek gyártása viszont abbamaradt. A nyugati cégek a 90-es évektől befejezték ezek készítését. Vitatják ugyan a CD-k hangzását, egyesek laboratóriumi steril tisztasága miatt kritizálják. A hangversenyek hangulatát szerintük jobban adja vissza a lemez. A CD-k ideálisak a közgyűjtemények számára, hiszen kis helyen elférnek, kevésbé sérülékenyek. A Könyvtárellátótól inkább a könyveket vásárolja a könyvtár. A zenét forgalmazó cégek, nagykereskedések, hanglemezboltok kínálata felmérhetetlen, gyakran kedvezményt is nyújtanak nekünk. Mindennek az ára lényegesen magasabb mostanában, de a CD-ké különösen magasra kúszott. Magam is megdöbbentem, amikor láttam egy háromfelvonásos Mozart-operát 13 ezer 500 forintért három CD-kazettán. Ennek ellenére aki teheti, átvált a CD-re a zeneszerető családokban.

Hang- és videofelvétel, rongálódás

- A kölcsönzés a rongálódás veszélyét is magában hordja.

- Kétségtelen, a törzsanyagot nem tudjuk kiadni. A fekete lemezek kölcsönzése az érdeklődés hiánya miatt drasztikusan visszaesett. Rockzene-kínálatunk is nagy, ha valaki Beatlest kíván, itt hallgathatja, vagy átvehetjük neki. A népzenei anyagunk mostanában kezd gyarapodni és igen keresett. Az állományunk 60 százaléka klasszikus anyag, 40 százalék az egyéb. Kiemelt szerepe van a jazznek, a népzenének, a nyelvleckéknek, a könnyű műfaj már csak itt az őj könyvtárban jelent meg. Ezek között is vannak klasszikusok. Beatles, Koncz Zsuzsa, Zorán. Minden stílust és könnyűzenei irányzatot természetesen nem tudunk követni, beszerezni.

A videofelvételnél is meghatározó a színvonal

- Az ismerethordozók legősibb könyvtári módja a könyv, hogyan állnak a zenei könyvek választékával?

- Kicsit ellentmondásos ez a helyzet. A klasszikus zenei könyvanyag nem olyan mennyiségű, mint kellene és ez elsősorban a kiadás hiányossága. Lexikonjaink vannak, de a ma élő művészekről, zeneszerzőkről igen ritkán adnak ki könyveket. Talán az opera műfajáról írtak többet, a hangversenykalauz is adott. Szakfolyóirataink a Muzsika, a Zeneszó és egyebek. A nyolcvanas évek közepén jelent meg a videó, nagyon szeretik a látogatók. Az állománygyarapításnál ügyelünk a minőségre, mert a kommersz-anyag elárasztotta ezt az ismerethordozót. Teszünk engedményeket a könnyű műfaj irányába, de az érték a meghatározó. A kötelező olvasmányok esetében ideális az lenne, ha előbb könyvben olvasnák el, s azután néznék meg a videót. A semminél azért jobb az irodalmi mű adaptációjának megismerése videóról, például a nehezen emészthető antik tragédiák esetében. A fogyasztók elsősorban a fiatalok, de a legjobb művész filmeket is ők keresik, formai nyelvezetét értik. Az utóbbi 5-6 évben megjelent a zenei videó is, főként a színpadhoz kapcsolódó opera elérhető, a koncerteket inkább a többi hanghordozóról hallgatják. A video-felvételeket készen vásároljuk meg. Terminátort, Cápát, abszolút ízlésromboló akciófilmet nem veszünk, de a katasztrófafilmek klasszikusa a Pokoli torony szerepel a készletben. Érdekes, hogy a filmek klasszikus kísérőzenéje felkelti a fiatal nézők figyelmét az eredeti zene iránt. Richard Strauss: Imígyen szóla Zarathusztra vagy Rahmanyinov Harmadik zongoraversenye sok fiatal tetszését megnyerte, ezeket is filmekben hallották először. 1987-től vagyunk audiovizuális osztály, kezdetben a könnyűzene hiánya miatt többen becsukták maguk mögött az ajtót. Ma már nagy eredmény a sok fiatal látogató, középiskolás, főiskolás, fiatal felnőtt. A zenehallgatás nagyon időigényes, aktív dolgozónak ritkán adatik meg, hogy itt hallgasson meg egy operát.

- A CD még drága, a hangkazetta valamivel olcsóbb, elérhetőbb.

- Ez a hordozó jobban kötődik a könnyű műfajhoz, hiszen magnó majdnem minden családban van, ha CD-lejátszót nem tudnak még vásárolni. Kazettán jelennek meg inkább a nyelvleckék. Az általános olvasói jeggyel rendelkezők az alapszolgáltatásokat vehetik igénybe. Hanganyag-másolást bárki kérhet, videót egyáltalán nem másolunk. A kölcsönzői réteg egyre jobban elkülönül, pártoló tag lesz, hazaviszi a lemezt, a CD-ét. A videofelvételeket a klubtagjaink vihetik haza néhány napra. Vannak slágerművek ezért előjegyzési rendszert működtetünk.

- Mi a megszállott zenei könyvtáros kedvence?

- Nagy szerelmem az opera. Sok szépséget, élményt ad a zene, az ember életében nagyon fontos szerepet játszik. Minden hangulatunkhoz választhatunk zenét, feloldódhatunk a hangok hullámaiban,   kiegyensúlyozottságot teremthetünk általa. Főként a romantikusokat szeretem, Mozartot, Chopint, a barokk zenét. Szeretném ha minél többen élvezhetnénk a muzsika értékeit, akár a karácsonyi ünnepen, akár azon is túl...

A fenti újságcikkek készítőik írásbeli engedélyével kerültek a honlapra.

Fotóalbum

A képek tartalmáról többet megtudhatunk, ha ráhúzzuk a bal egérgombot, rákattintva pedig a fotók nagyméretű változatát tekinthetjük meg

• Előző
• Következő