Érdekességek bakeliten
A Békés Megyei Könyvtár zenei részlege 1964-ben kezdett hanglemezeket gyűjteni. Az állomány nagyobb részét még most is a már elavult érdekességnek tartott "bakelitlemezek" teszik ki. Ezekből mutatok be néhány különlegességet.
Bár a köznyelvben ezen a néven terjedt el, az idézőjel használata nem véletlen, hiszen a termék anyaga valójában PVC, vagyis polivinilklorid.
Kossuth hangja
Már a 19. század végi Magyarországon is készítettek hangfelvételt, de az első, amely fenn is maradt igen érdekes hazánk történelme szempontjából. Ez pedig Kossuth Lajos beszéde, amelyet 1890. szeptember 20-án rögzítettek fonográfhengerre Torinóban, ahol önkéntes száműzetésben élt. Maga Kossuth kézírásával hitelesítette a felvétel tényét. A lemez hátsó borítóján látható az eredeti szöveg:
"Szolgáljanak e soraim igazolványúl Barna Tivadar és Felner Károly uraknak, hogy én beszéltem be fonográfjukba egy 460 szónyi beszédet, mely úgy kezdődik: "Nem néma az a kőszobor", így végződik: "Úgy legyen, Amen." 's melynek saját kezemmel írt és aláírt fogalmazását magukkal viszik."
Turin, September 20. 1890 Kossuth Lajos
A beszédet az aradi vértanúk szobrának leleplezése alkalmából mondta volna el, ha elfogadja az ottaniak meghívását, de jobbnak látta, ha az fonográfhengeren jut el a hallgatósághoz.
A hangfelvétel hiteles története az Országos Széchényi Könyvtár honlapján olvasható, valamint a beszéd is meghallgatható.
Ezt a történelmi kuriózumot tette mindenki számára hozzáférhetővé a Magyar Rádió amikor 1977-ben elkészítette azt a hangfelvételt, amelyet a Hungaroton Hanglemezgyártó jelentetett meg 18 cm átmérőjű kislemezen. A lemezen az eredetin kívül a restaurálás különböző "állapotába" is belehallgathatunk, a jobb érthetőség kedvéért pedig Ráday Imre színművész tolmácsolja az érdeklődők számára.
Az eredeti fonográfhenger az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában található.
<http://mek.oszk.hu/kiallitas/kossuthhangja/html/nyito.htm> [2010.04.01.]
VI. Pál pápa beszéde a Szentföldön.
VI. Pál 1963-1978 között foglalta el a pápai trónt. Alig egy éve uralkodott, amikor megkezdte történelminek nevezett utazását a Szentföldre. A lemez hátsó borítóján található ismertetőből megtudhatjuk, hogy a zarándokút 1964. január 4-én kezdődött és több tekintetben "forradalminak" nevezhető. 150 év óta VI. Pál volt az első pápa, aki elhagyta Olaszországot, a pápák között elsőként utazott repülőgéppel és az első alkalom volt, hogy Péter apostol kora óta Krisztus helytartója a Szentföldre lépett. Bárhová ment nagy tömeg várta: keresztények és nem keresztények egyaránt. Meglátogatta a Tábor-hegyet, a Getsemáni kertet, Krisztus sírját, Názáretet, járt a Galileai tónál stb. Találkozott I. Athenagoras konstantinápolyi pátriárkával, valamint az ortodox egyház más hivatalos személyiségeivel. Precedens értékű volt ez a találkozó, mely 500 év óta az első a kettészakadt egyház vezetői között. Nem csak erkölcsi, hanem politikai jelentősége is hatalmas volt.
A pápa útja során a mind audio, mind vizuális felvétel készült. A hanganyagot a 20th Century-Fox Records bakelit lemezen jelentette meg.
A látogatás jelentőségét bizonyítja, hogy az egyházi történésekkel nem nagyon foglalkozó Magyar Televízió is aznapi híradójában tudósította a nézőket az eseményről.
<http://www.tvarchivum.hu/?id=252625 VI. Pál pápa> [2010.04.15.]
Lenin hangja
Minden könyvtárban tartanak időnként könyv-, hanglemez-, vagy folyóiratvásárt. Tervszerű állományapasztás keretében adják el a különböző okoknál fogva kiselejtezendő dokumentumokat. A zenei könyvtár állományában több munkásmozgalmi témájú hanglemez volt, a 60-as, 70-es évek lemezkiadásának és a kor állománygyarapítási szokásainak megfelelően. A 90-es években ezekből a duplum példányokból sokszor vásárt rendeztünk, és - talán a retroérzés beköszöntével - még Lenin hangja is elkelt.
Az itt bemutatandó lemez alcíme: Emlékezés Leninre. A Hungaroton lemezkiadó elődje a Qualiton jelentette meg, valamikor a 70-es években. Lenin beszédein kívül tartalmaz néhány rá emlékező zeneszámot, prózai megemlékezést. Nem akárkik működtek közre a lemez elkészítésében. Megtalálhatjuk Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművészt, Csengery Adrienne opera énekesnőt, zeneszerzőként pedig Szabó Ferencet. Közreműködött még a Magyar Rádió és Televízió énekkara, valamint a Munkásőrség Központi Férfikara. Utóbbinak egyébként a 70-es években önálló lemeze jelent meg a Hungaroton kiadásában.
Csak érdekességképpen: ennek az egyébként kiváló kórusnak volt tagja kezdő énekes korában Gulyás Dénes világhírű operaénekesünk, mint azt a lemez borítóján is láthatjuk: a második sorban jobbról a második.
A politika mindig megtalálta a lehetőséget szándékai kifejezéséhez és ehhez a legnagyobb művészeket "használta". Az 1917-es októberi orosz forradalom 60-ik évfordulója alkalmából 1977-ben megjelentetett kislemezen Ady Endre verseit orosz fordításban szavalja Jurij Ljubimov, a világhírű szovjet rendező, a moszkvai Taganka színház megalapítója.
Lenin hangja, illetve a dalok az alábbi internet címen hallhatók:
<http://hu.wikipedia.org/wiki/1917-es_okt%C3%B3beri_orosz_forradalom> [2010.05.15.]
<http://mozgalmidalok.uw.hu> [2010.05.16.]
Koncz Zsuzsa betiltott lemeze
1973-ban az Illés együttes már felbomlóban volt, a Szörényi-testvérek új utakat kerestek. Megalakult a KITT-egylet, vagyis Koncz Zsuzsa, az Illés, és a Tolcsvay Trió tagjaiból. A Jelbeszéd c. lemezen azonban még együtt dolgoztak a "régi" Illés tagok az új formációval. Ez a lemez az énekesnő ötödik nagylemeze volt. Tartalmazta azt a számot /Ha én rózsa volnék/, amely az akkori kulturális vezetőt Aczél Györgyöt kiborította. Az öt versszakból álló Bródy János komponálta dal- az illetékes elvtársak szerint - politikai üzenetet tartalmazott:
"Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek."
Mire a kulturális vezetés észbe kapott, már vagy 48.000 példányt eladtak a lemezből, de a raktárakban lévőket felsőbb utasításra bezúzták. A dal másodszor 1984-ben jelent meg a Koncz Zsuzsa turnéjából összeállított Konczert c. lemezen. Itt Bródy János adta elő és kísérte saját magát gitáron. A dal Szörényi Levente búcsúfellépésén is elhangzott ugyanebben az évben és erről is készült hangfelvétel. Ettől kezdve a mindjobban elerőtlenedő Kádár-korszakban a fiatalság passzív ellenállásának legfontosabb, üzenetet hordozó dalává vált.
"A Jelbeszéd-ügy"-ről Jávorszky Béla Szilárd, Sebők János: A magyarock története c. könyvének 1. kötetében olvashatunk részletesebben. Ennek az átfogó műnek az előzményében, - mely Sebők János munkája és 1984-ben jelent meg - még csak éppen az említés szintjén olvashatunk a szóban forgó hanglemezről.
Irodalom:
Sebők János: Magya-rock 2. A beat-hippi jelenség 1973-1983. Bp., Zeneműkiadó. 1984.
Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János: A magyarock története 1. A beatkezdetekről a kemény rockig. Bp. Népszabadság Könyvek, 2005.
Magyar a világűrben
Harminc éve történt, hogy a Szojuz 36 űrhajót - fedélzetén az első magyar űrhajóssal Farkas Bertalannal - fellőtték. Az esemény magyar idő szerint május 26-án este 8 óra 20 perckor volt. Bár a hivatalos szervek titkolták, a köznép viszont már beszélte, hogy hamarosan magyar pilóta is lesz az űrben. A plakátok, az újságcikkek "készen álltak" és az esemény tiszteletére készített hanglemez is megjelenésre várt. A történelmi űrrepülés alkalmából Presser Gábor komponált zenét, a dalszöveget Sztevanovity Dusán írta. Előadója az erre az egyszeri alkalomra az LGT és a Neoton együttes tagjaiból összeállt Asztronauta együttes volt. A 45-ös fordulatszámú kislemezt a Hungaroton cég jelentette meg.
Színes lemezek
A hanglemezek színe általában fekete. Néha azonban - inkább reklámfogásból - piros vagy kék színű hanglemezeket is megjelentettek. A baloldalon található piros lemezt amerikai cég - Hallmark - adta ki és klasszikus zenét tartalmaz. Vastagsága ugyanolyan mint fekete társaié, hiszen gyakori lejátszásra gyártották. A jobb oldalon a Szovjetunióban a hetvenes-nyolcvanas években kiadott Krugozor című "hangos folyóirat" egy kinyitott példánya látható. Ennek a kiadványnak nagyon változatos - persze az állami vezetés számára kedves - témája volt. Politika, zene, kulturális események, irodalom stb.
A lemezeket annyira vékonyra préselték, hogy szinte össze lehetett hajtani őket. Havi rendszerességgel jelentették meg, szavalatokat, politikai megnyilatkozásokat, színházi felvételeket és a szovjet könnyűzene "csillagait" lehetett hallgatni a 18 cm átmérőjű lemezeken. Néha azonban - hogy vegyék is az emberek - olyan felvételeket is tartalmazott a kiadvány, amelyek a hivatalos hanglemezkiadásban nem jelenhettek meg. Például nyugati előadók felvétele, vagy egy-egy musical részlet eredeti előadásban. /Ezek valószínűleg nem feleltek meg az európai értelemben vett szerzői és egyéb jogoknak./
Switched on Bach
A hanglemez kiadás és a 20. századi zene történetében egyaránt mérföldkőnek számít ez a lemez: magyarul körülbelül annyit jelent: Bekapcsolt Bach /utalva a nagy barokk zeneszerző műveinek "elektronizálására". Az új "hangszer" a Moog szintetizátor elterjesztésében játszott óriási szerepet Johann Sebastian Bach néhány népszerű művének elektronikus változatával. Készítője Walter Carlos 1968-ban jelentette meg a Columbia kiadónál; később három Grammy-díjat is kapott és hosszú ideig vezette az eladási listákat. Munkatársaként közreműködött Rachel Elkind, akivel később filmzenék komponálásában dolgozott együtt. A lemez hátsó borítójának jobb alsó sarkában a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár katalógus kártyájának száma is látható. 2000-ben az eső kiadás 25. évfordulója alkalmából újra kiadták digitálisan felújítva. Erről és az eredeti lemezről, valamint az előadókról sok információ található a világhálón.
Néhány cím ezek közül:
<http://en.wikipedia.org/wiki/Switched-On_Bach> [2010.05.24.]
<http://en.wikipedia.org/wiki/Wendy_Carlos> [2010.05.24.]
<http://www.wendycarlos.com/+sob2k.html> [2010.05.24.]
A fent bemutatott lemezek mindegyike hosszabb-rövidebb keresés után megtalálható az interneten. Vagy egy kereskedelmi oldalon, vagy a wikipédián, vagy valakinek a blogján, jelezve, hogy a 21. század hallgatójának is tudnak érdekességgel szolgálni.