Négy évszak - Tavasz

Úgy tűnik, a komponisták ehhez az évszakhoz írták a legtöbb zeneművet. Érthető, hiszen a kezdet, a születés, a megújulás, a virágzás, a tavaszi levegő varázsa mind-mind tálcán kínálja a zeneszerzőknek, hogy a sokféle természeti képet a maguk korának stílusában, a maguk eszközeivel ábrázolják. A művek korábbi évszakokhoz viszonyított nagyobb számára való tekintettel a tavaszt ábrázolókat most csoportok szerint és azon belül címük betűrendjében veszem sorra.

Színpadi- és hangszeres művek

1. Carmina Burana. Carl Orff műve. Alcíme: Profán dalok énekesekre és zenekarra. A latin nyelvű művet legtöbbször oratóriumszerűen adják elő, első része a tavaszról szól.

2. Dal a Földről – V. tétel: Részeg a tavaszban. A zeneszerző Gustav Mahler a haláltól való félelmében nem adott ennek a szimfóniának sorszámot. Egy német költő Hans Bethge hat költeményére készült a mű. A versek /így az ötödik is/ a természeti képek megjelenítésén keresztül a lét nagy kérdéseivel foglalkoznak. A művet a zeneszerző halála évében 1911-ben mutatták be.

3. Dalok szöveg nélkül. Felix Mendelssohn-Bartholdy ezzel az összefoglaló címmel komponált 48 zongoradarabot, melyek nyolc sorozatban hatosával jelentek meg. A Tavaszi dal az ötödik /Op. 62./ sorozat utolsó darabja.

4. Az évszakok című zongoraciklus /Op. 37/b/ Pjotr Ilics Csajkovszkij műve. A három tavaszi hónap külön címet kapott. Március - Csalogánydal, Április - Hóvirág, Május - Májusi éj.

5. Az évszakok. Tavasz kórus Joseph Haydn oratóriumából. A nagy mester művének első része, amely a télre való zenei utalással kezdődik, majd a zenekar a természet újjászületését, változékonyságát, a tavasz "dinamikáját" érzékelteti.

6. Három a kislány. A 3 felvonásos daljátékot Franz Schubert dalaiból Henrik Berté zeneszerző állította össze, főszereplője maga Schubert.Több ismert dala közül az egyik legnépszerűbb a Tavaszi felhők az égen is felhangzik az operettben.

7. Három Botticelli-kép 1. Tavasz. Valódi impresszionista lévén, Ottorino Respighi arra vállalkozott 1927-ben írt kiszenekari fantáziájában, hogy három Botticelli-festményt „jelenít meg”. A Tavasz című kép pasztorális környezetben táncoló nimfái elevenednek meg az első tételben.

8. Három tavasz - operett. Lajtai Lajos kiváló operett- és filmzeneszerző, számtalan ma is ismert sláger szerzője hosszú évekig külföldön élt. Ebben a színpadi műben korábbi sikeres számait dolgozta fel Kellér Dezső librettójára. Bemutatóját a Fővárosi Operettszínházban tartották 1958-ban.

9. Két kép – 1. Virágzás; 2. A falu tánca. Bartók Béla zenekari műve 1910-ben keletkezett és Debussy impresszionizmusa hatását tükrözi. A francia zeneszerző művészetét éppen Bartók mutatta be a magyar közönségnek. Különösen az első rész légies hangzásával, áttetsző hangszíneivel kelti a hallgatóban a természet csodálatos megújulásának érzetét. A művet 1913-ban mutatták be.

10. Május. Josef Bohuslav Foerster. Kantáta baritonhangra, ének- és zenekarra. Vers: Karel Hynek Mácha.

11. Májusi éj. Nyikolaj Rimszkij-Korszakov a nagy orosz zeneszerző 1875-ben népdalgyűjteményt állított össze. Talán ennek hatására néhány év múlva - Gogol meséje nyomán - született ez a nem túl ismert 3 felvonásos opera. 1880-ban Szentpéterváron mutatták be.

12. A négy évszak - A tavasz. Antonio Vivaldi versenymű-sorozatának első része, nem csak a kezdet, hanem az újjászületés és a nyomasztó tél utáni felszabadulás is. Az emberek kirajzanak a természetbe, lágy szellők simogatják bőrüket, a madarak "alig várják" már, hogy csiripelhessenek, ünnep minden nap.

13. Négy utolsó ének. 1. Tavasz. Dal Hermann Hesse versére. Az 1948-ban énekhangra és zenekarra írt mű a szerző Richard Strauss hattyúdala volt. 1950-ben mutatták be Londonban mutatták be a teljes művet.

14. Sámson és Delila. Tavasz-ária. Camille Saint-Saens háromfelvonásos operája az ókori Izraelben játszódik, témája a zsidók filiszteusok elleni harca. Ebben az 1. felvonásbeli áriában a bosszú végrehajtójának kiszemelt gyönyörű nő csábítja Sámsont, hogy kifürkéssze, miben rejlik a hős ereje.

15. Tavasz. A szimfonikus szvitet Claude Debussy 1887-ben komponálta. A mű létrejöttében Botticelli Primavera c. festménye segítette a francia mestert, aki szokatlan zenei eszközeivel a festmény hangulatát akarta visszaadni. A kép Rahmanyinov szovjet zeneszerzőt is megihlette. Középpontjában Venus a szerelem istennője, felette Cupido nyilával megcélozza a táncoló három Grácia egyikét.

16. A tavasz (No.4 Op.52.) Lajtha László IV. szimfóniája. A magyaros elemekkel gazdagított művet 1951-ben komponálta a szerző.

17. Tavasz ébredés. Duncan Sheik és Steven Sater musical-je. A mű egy 19. századi német író Frank Wedekind műve nyomán készült.

18. Tavasz egy holdvilágos folyónál. Autentikus kínai népzene, eredeti hangszereken.

19. Tavaszébresztő. Szokolay Sándor kórusra és szólóhangszerekre 1982-ben komponált műve Hidas Antal szövegével.

20. A tavaszhoz. Op. 43. No. 6. Edward Hagerup Grieg zongoradarabja. A nagy norvég zeneszerző 1867-ben komponálta Lírai darabok című sorozatának első kötetét, az utolsót 1901-ben. A több, mint harminc évig "készülő" sorozat egyik nagyon népszerű darabja a jelen mű.

21. A tavaszhozó kisleány. Szokolay Sándor gyermekoperája Móra Ferenc meséjéből Balássy László szövegével. 1967-ben komponálta a Magyar Rádió megrendelésére.

22. Tavaszi áldozat. Az 1913-ban bemutatott balett címének több magyar fordítása is létezik: A tavasz megszentelése, Tavaszi áldozás, Tavasz-szentelő. A szerző Igor Stravinsky képzeletében egy pogány orosz szertartás jelent meg, amelyben egy fiatal emberi lényt áldoznak a természet megújulásának. A párizsi bemutató koreográfiáját a már híres balettművész Vaclav Nizsinszkij készítette szoros együttműködésben az Orosz Balett vezetőjével Gyagilev-vel. Mivel a zene nem egykönnyen volt adaptálható balett színpadra, maga a szerző Sztravinszkij rendkívül sokat segített a ritmusok megértésében. A bemutatót követő hatalmas botrány ellenére érezhető volt, hogy új korszak nyílt az egyetemes balett történetében. Az 1929-es londoni bemutató után a Times azt írta, hogy ez a mű „azt jelenti a XX. századnak, amit Beethoven kilencedik szimfóniája a XIX-nek.

23. Tavaszi hangok. Johann Strauss keringője zenekarra. Op. 410. /Énekhangra írt változata is létezik/.

24. Tavaszi szél vizet áraszt... Külföldön is az egyik legismertebb magyar népdal, melynek előadásával még Freddie Mercury is megpróbálkozott a Queen együttes 1986-os budapesti koncertjén.

25. Tavaszi szimfónia. Az 1949-ben született művet Serge Koussevitzky karmesternek és a Bostoni Szimfonikus Zenekarnak ajánlotta a huszadik század nagy angol zeneszerzője: Benjamin Britten. Műfaja inkább korál-szimfónia, hiszen a szólóénekeseken kívül vegyeskar is közreműködik. 16. és 17. századi angol költők és egy kortárs költő verssorait használta fel. A művet a Holland Fesztiválon mutatták be még ugyanazon évben.

26. Tavaszi-szimfónia. 1. szimfónia. B-dur. Op. 38. A zenész-társ Mendelssohn hatására született művet 1841. telének végén komponálta Franz Schubert. A hosszú, kimerítő tél után a levegőben benne van a közeledő megújulás, "A völgyben éled a tavasz". Ez utóbbi egy nem túl ismert költő - Böttger - sora, mely megihlette a zeneszerzőt. A tavasz a kezdete, az eleje valaminek, ami után a kiteljesedés - a nyár - jön.

27. Tavaszi szonáta. Op. 24. F-dúr szonáta. Az általában komolynak, sőt inkább komornak látszó szerző mintha bizonyítani akarta volna, hogy vidám, derűs is tud lenni. Valóban a madarak éneke inspirálta Ludwig van Beethovent a mű megkomponálására. Ez a hegedűre és zongorára írott szonáta felidézi hallgatójában a madarak énekét, szinte látjuk ágról-ágra ugrálni őket.

28. Tavaszi zsongás. Christian Sinding norvég zeneszerző legismertebb kompozíciója ez a zongorára és zenekarra írott dallamos mű.

29. Tavasz-kantáta. Szergej Rahmanyinov bariton hangra, zene- és énekkarra írt művét 1902-ben mutatták be. Alapja Nyekraszov orosz költő egyik verse. A műben egy bosszúra szomjas megcsalt férj megenyhül a tavasz közeledtével.

30. Tavasz-kvartett. Wolfgang Amadeus Mozart 1782. végén komponálta azt a hat vonósnégyest, melyet a nagy pályatársnak Joseph Haydn-nak ajánlott. Ebből az elsőt a 387-est /G-dúr/ éppen december 31-én szerezte talán az eljövendő tavaszra gondolva.

31. A walkür. Richard Wagner operája 1. felvonásának végén hangzik fel a Tavaszi dal-ként ismert részlet. Két szereplő Siegmund és Sieglinde egymásra talál a holdfényes májusi erdőben. A háromfelvonásos zenedrámát 1870-ben mutatták be Münchenben.

32. Zenekari képek. 3. kép.Tavaszi körtánc. Claude Debussy a francia népzene elemeit használta fel művéhez. 1913-ban adták elő közönség előtt.

Kórusművek, melyek a tavaszt éneklik meg:

33. Hat dal. 4. Tavasz. Paul Hindemith. Vers: Rainer Maria Rilke.

34. Il terzo libro de madrigali a cinque voci, (p1592) 9. O Primavera, gioventù de l'anno. Claudio Monteverdi madrigálja. Szöveg: Giovanni Battista Guarini.

35. Kitáruló tavasz. Juhász Frigyes. Szöveg: Gyárfás Endre

36. Májusköszöntő /Itt van május elseje/. Kadosa Pál. Szöveg: Raics István

37. Maylied. Antonio Salieri

38. Szép tavasz idején. Michael East

39.Tavasz. Bartók Béla

40. Tavasz. Luca Marenzio

41. A tavasz. Liszt Ferenc. Világi férfikar Ludwig Uhlang szövegére, fordította Lányi Viktor./R560/9/

42. Tavaszi dal. Karai József. Szöveg: Rossa Ernő.

43. Tavaszi ének. Ludwig van Beethoven. Op. 52. No. 4. Szöveg: Rodenberg. Ford. Boda István.

44. Tavaszi induló. Tillai Aurél. Weöres Sándor versére.

45. Tavasz sejtelem. Hat dal. Op. 48. Felix Mendelssohn-Bartholdy.

46. Tavaszi táj. Balázs Árpád. Juhász Gyula versére.

47. Tavaszlesen. Balázs Árpád.

48. A tavaszleső. Borgulya András.

49. Tavaszvárás. Kocsár Miklós

Dalok

50. Április Párizsban. A filmmusicalt David Butler rendezte 1952-ben, egy húsz évvel korábbi változatot újraforgatva. Zenéjét Vernon Duke szerezte. Leghíresebb betétdalát April in Paris címmel a főszereplő Doris Day adta elő, és azóta sok változatban hallható. Énekelte Frank Sinatra, Ella Fitzgerald, Billie Holiday, de számtalan feldolgozásban adták és adják elő a jazz legnagyobb képviselői.

51. Április volt. Szergej Rahmanyinov. Vers. Edouard Poilleson.

52. Áprilisi dal. Georges Bizet. Vers: Louis Bouilhet.

53. Dalcsokor. Op. 39. No. 12. Tavaszi éj. Robert Schuman. Vers: Joseph von Eichendorff.

54. Dalok magyar költők verseire. 2. A tavasz. Kósa György. Vers: Csokonai Vitéz Mihály.

55. Kora tavasszal. KV. 597. Wolfgang Amadeus Mozart. Vers: Christoph Christian Sturm

56. Május estén. Giuseppe Cioffi.

57. Május gyönyöre. Op. 52. Ludwig van Beethoven. Vers: Johann Wolfgang von Goethe

58. Májusi dal. Szerzője Neidhart von Reuenthal a 13. század első felében élt német költő, "akitől dallammal lejegyzett énekek maradtak fenn."

59. Májusi dal . Franz Schubert 1815-ben komponálta. Ludwig Hölty versére. D.129. Trió

60. Májusi rózsa. Koltay Gergely. Vers: Nagy László.

61. Megkésett melódiák. 4. A tavasz. Kodály Zoltán. Vers: Berzsenyi Dániel.

62. Mörike-dalok. 1. Tavasszal, Áprilisi lepke. Hugo Wolf. Vers: Eduard Mörike.

63. Német népdalok. Májusi éj. Op. 43. No. 2. Johannes Brahms. Vers: Ludwig Hölty.

64. Románcok és balladák. Op. 45. No. 2. Tavaszi utazás. Robert Schumann.

65. Schwanengesang. D. 957. Tavaszi vágyakozás. Franz Schubert. Vers: L. Rellstock.

66. Tavasz. Op. 33. No. 2. Edvard Grieg. Vers: Aasmund Olavsson Vinje.

67. Tavaszi dal. Op. 34. No. 3. Felix Mendelssohn-Bartholdy.

68. Tavaszi üdvözlet. Robert Schumann. Vers: Hoffmann von Fallersleben

69. Tavasszal. Franz Schubert. Vers: Wilhelm Müller.

70. Téli utazás. Franz Schubert. D. 911. No. 7. Tavaszi álom.Vers: Wilhelm Müller.

71. Vágyódás a tavasz után. KV596. Wolfgang Amadeus Mozart. Vers: Christian Adolph Overbeck.

Felhasznált irodalom:

Balassa Imre – Gál György Sándor: Operakalauz. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1960.

A Békés Megyei Könyvtár zenei könyvtárának cédulakatalógusa.

Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiad. szerk. Boronkay Antal. 2. köt. G-N. Budapest, Zeneműkiadó, 1984.

Budapest Music Center adatbázisa[2009.03.27.]

<http://database.bmc.hu/site/muvesz/found_page.php?table=SZERZO&id=94&sort=kiado>

A Magyar Cserkésszövetség V. Kerület honlapja [2009.03.27.]

<http://cserkesz.hu/otker/zene/egyeb/mozart-kommlieb.html>

Levey, Michael: A festészet rövid története. Budapest, Corvina, 1974.

Lifar, Serge: Gyagilev. Budapest, Gondolat, 1975.

Pándi Marianne: Hangversenykalauz, 1. köt. Zenekari művek. Budapest, Zeneműkiadó, 1980.

Magyar Színházművészeti Lexikon internetes változata. [2009.03.27.]

<http://mek.niif.hu/02100/02139/html/sz14/31.htm>

Pándi Marianne: Hangversenykalauz. 3. köt. Kamaraművek Budapest, Zeneműkiadó, 1980.

Salieri songs. CD-lemez. Laki Krisztina ének, Kósa Gábor zg., Budapest, Hungaroton, 2001.

Várnai Péter: Oratóriumok könyve. 2. bőv. kiad. Budapest, Zeneműkiadó,