Zeneszerzők és betegségek 2.
Az autizmus olyan fejlődési zavar, amelyben a gyermekeknél nem alakulnak ki a rendes szociális kapcsolatok, megszállottan és szertartásosan viselkednek és az intelligenciájuk általában átlag alatt van. De vannak köztük zsenik is!
Bartók Béla /1881-1945/
Az autizmus tüneteit csak néhány évtizede kezdték leírni. A Bartók életkörülményeit, tevékenységét, levelezéseit jól ismerő kutatók szerint a zeneszerző feltehetően autista volt, illetve erre utaló jegyeket találtak életében és munkásságában.
Az autista gyerek nem alakít ki közeli személyes kapcsolatot, nem szereti, ha ölelgetik, később kezd el beszélni. Bartók két éves koráig nem beszélt, nagyon visszahúzódó, tartózkodó volt, még azokkal az emberekkel is, akik segíthették volna pályafutását. Nem szerette a gyermekjátékokat, de négy éves korára már 40 dalt tudott. Nem volt rokonszenves megjelenésű, és általában eléggé barátságtalan volt. Felnőttkorában tanítványaival szemben rendkívül, szinte a fanatizmusba hajlóan szigorú volt.
Különleges kapcsolata anyjával meghatározó lehetett a zeneszerző Bartók életében. Cantata Profana c. művéről írott tanulmányában ötéves koráig tartó bőrbetegségéből kiindulva vezette az anya-fiú kapcsolatot Virág Teréz pszichológus, pszicháter.
A társadalmi érintkezésben második felesége Pásztory Ditta sokszor magyarázkodásra kényszerült. Ő értette férje sokszor ellentmondásos viselkedését. Túlzóan barátságos volt idegenekkel, viszont akik barátként viselkedtek vele, azokkal elutasítóan viselkedett. Környezetében nem volt könnyű élni. Ha ő otthon tartózkodott akkor csendnek kellett lennie és ez idő alatt nem gyakorolhatott sem zongoraművész felesége, sem pedig Péter fia.
Többek között ezek a sajátosságok azok, amelyek a Bartók személyiségével foglalkozó tudósokat a nagy tehetségű autista személyekre emlékeztetik.
Egy talán jellemző anekdota Bartókról:
"Kelen Hugó zeneszerző és zenepedagógus egy alkalommal szemére vetette az ifjú Kodály Zoltánnak, hogy az utcán is túlzottan elmélyed gondolataiba, és soha nem köszön senkinek. Bezzeg Bartók - példálózott Kelen Hugó -, Bartók az más ember. Bartók akárhol van, akármerre megy, mindig köszön...
- Bartók valóban mindig köszön - erősíti meg Kelen megállapítását Kodály, de rögtön hozzá is teszi-, köszön, de nem tudja, kinek..."
A leukémiák a vér sejtjeinek daganatos betegségei.
A zeneszerző élete utolsó szakaszában - már Amerikai tartózkodása alatt - súlyosan megbetegedett. 1942. áprilisától állandó láz gyötörte, ennek ellenére még egy évig munkaképes volt. A következő év márciusában összeroppant. Nem sokkal ez után /májusban/ írt levelében felesége Pásztory Ditta így írt Szigeti József hegedűművésznek Bartók állapotáról:
"Elmult hét nagyon rossz volt, emelkedő láz, tegnap 40. És nem biztosak az orvosok, hogy mi az elsődleges baj."
Pedig a diagnózis akkor már kész volt: myeloid leukémia, csakhogy az orvosok menthetetlennek tartották, ezért nem világosították fel betegségéről.
Ekkorra már anyagi helyzete javulni látszott. Meghívták a Harvard Egyetemre előadás-sorozatot tartani, feleségével tervezték előadni a Concertót és egyéb műveit is játszani kezdték a hangversenytermekben.
Amíg csak tudott fellépett, de a besugárzásos kezelése után nem vállalkozott nyilvánosság előtti megjelenésre. A vizsgálatok, a kezelés nagyon sok pénzüket elvitte. Felfigyelt erre a tűrhetetlen állapotra az Amerikai Zeneszerző-egyesület és vállalta a kezelés és a pihenőkúrák költségét. Bartók betegségében határozott javulás mutatkozott. A láztalan állapotban közérzete is más lett, tervei voltak, komponálni akart. Serge Koussevitzky karmester rendelt tőle egy zenekari művet, a Concerto-t, amelynek bemutatója 1944. december 1-én volt. Ez volt az első amerikai műve. Yehudi Mehunin világhírű hegedűművész megrendelésére komponálta a Szólószonátát, majd élete hátralevő részében a 3. zongoraversenyt és - szintén megrendelésre - egy brácsaversenyt, William Primrose brácsaművész számára. Ebben az időszakban teljesen egészségesnek érezte magát. Nagy sétákat tett, hegyet mászott étvágya is visszatért. Anyagi körülményei - a megrendelések hatására is - rendeződtek. Hazája sorsa viszont állandóan izgatta.
1945. augusztusában költözött vissza New York-ba. Maradt még néhány hete, hogy befejezze utolsó műveit. Ezt a munkát tanítványa Serly Tibor végezte el, mert Bartók szeptember 26-án elhunyt.
Irodalomjegyzék:
Bartók Béla levelei. Új dokumentumok. Szerk. Demény János, Budapest, Zeneműkiadó, 1971.
Bartók Péter: Apám. Editio Musica Budapest, 2004.
Békés István: Legújabb magyar anekdotakincs. Budapest, Gondolat, 1966.
Fassett, Agatha: Bartók amerikai évei. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1960.
Fitzgerald, Michael: Ki volt Bartók Béla? Autista vagy Asperger szindrómás. Link Magazin 2000/3. In: Autisták Országos Szövetsége honlapja [2008.10.14.]
<http://www.esoember.hu/eso_0488.php>
"És én szabadabb és megfoghatatlanabb vagyok minden madárnál..." Horgász Csaba: Bartók Béla személyiségéről és művészi világképéről [2008.10.15.]
<http://www.c3.hu/scripta/thalassa/95/12/04horgas.htm#jegyzetek>
MSD Orvosi kézikönyv a családban. Főszerk.: Robert Berkow, Budapest, Melania Kiadói Kft. 1998.
<http://www.kunsagi.com/autizmus/titokzatosautizmus.html>
Tallián Tibor: Bartók Béla. Budapest, Gondolat, 1981.