Zeneszerzők és betegségek 1.
Bizonyos betegségek meghatározhatják a művész egész életét, rányomhatják bélyegüket élete egy-egy szakaszára, vagy utolsó éveire. Van, aki hatalmas lelkierővel, óriási szívvel felülemelkedik saját kínjain és alkot tovább, amíg csak lehetséges.
A glaukóma /zöldhályog/ nevű szembetegségben a szemgolyó belsejében lévő nyomás megnő, ami látóideg-károsodást és vakságot okoz.
Johann Sebastian Bach /1685-1750/ a zenetörténet egyik legnagyobb mestere volt. Öregkori cukorbajjal kínlódott, szemproblémái az 1740-es években jelentkeztek. A kezdeti tünetekről így ír
Láng György: A Tamás-templom karnagya c. életrajzi regényében. "... mind gyakrabban szúrást érez a szemben... Apróka, pici kis tüzes égést... Karikák, tüzes karikák ugrálnak, cikáznak előtte. ... a kis égés egyre erősödik a szemében. Csípni, marni kezd. Élesen. Erősen. Mint a füst. ... Lüktetést kezd érezni a szemgolyójában. Aztán sajogni, nyilallni kezd...végül olyan pokoli fejgörcsöt kap, hogy szédül tőle és kínjában még lélegzetet is alig mer venni."
A zeneszerző érezte, hogy valami nagy baj van. Mai kifejezéssel élve diétázni kezdett, húst alig evett, szeszes italt egyáltalán nem fogyasztott, abbahagyta a pipázást és /ami a legnagyobb áldozat volt részéről/ leszokott a kávéivásról. Pedig annyira szerette, hogy még kantátát is komponált a kávé tiszteletére 1734-ben. A munkáról viszont nem mondott le. Sőt! Ebben az időszakban kezdték nyomtatásban megjelentetni műveit. A próbapéldányokat saját maga nézte át, hangjegyről-hangjegyre. Hogy a nyomtatási költségek csökkenjenek, megtanulta, hogy hogyan kell rézbe karcolni a kottát. Ez nagyon időigényes, fáradságos szemrontó munka. Nem csak a hangjegyeket, hanem a hangjegyszárakat, a kottavonalakat és az összes zenei jelet, be kellett vésni!. Mindezt éjszaka, gyertyafénynél végezte, mert nappal nem ért rá. Közben, ahogy látása romlott, furcsa szokásokat vett fel és már nem csak otthon, hanem a templomi iskolában is. A diákok hamar rájöttek hogy nem lát és gonoszul utánozni kezdték a mestert, aki sokszor már az arcokat sem ismerte fel. De a komponálást nem hagyta abba. Folytatta az 1740-ben megkezdett A fúga művészete c. művet. Sokan ezt tekintik Bach pályája csúcsának. Az utolsó évben annyira elvesztette látását, hogy már nem maga kottázott, hanem a veje. A betegség neve: glaukóma /zöldhályog/. A betegség lényege, hogy megnő a nyomás a szemben, így vaksággal járó látóideg károsodást szenvedhet a beteg.
Bach hosszas rábeszélés után végre elhatározta, hogy megműtteti magát. Ugyanaz az orvos - az angol John Taylor - végezte a műtétet, aki Händelt is operálta. Sajnos a zöldhályog nemsokára kiújult. A második műtét viszont már sikeresebb volt, a zeneszerző kezdett élesebben látni, és a színeket is meg tudta különböztetni. Sajnos néhány hét múlva szélütést kapott és meghalt.
Ezalatt az idő alatt a vele egyidős, Angliában élő német komponista Georg Friedrich Händel /1685-1759/ is hasonló szenvedéseken ment keresztül. Kottaírás közben élte át első glaukómás rohamát A kiváló szemorvos John Taylor háromszor műtötte meg a mestert, de egyik operáció sem sikerült igazán és végképp megvakult. A zenéhez, a muzsikáláshoz viszont a legnagyobb szenvedések árán is a végletekig ragaszkodott és akárcsak pályatársa vakon is komponált. Utolsó műve a Judás Makkabeus volt. Haláláig orgonált! A hangszerek királynője előtt ülve kapott szélütést, amelyből többé már nem tudott felkelni. kívánságára a Westminster apátságban helyezték örök nyugalomra. Sírja felett szobrot emeltek éppen szemben Shakespeare emlékszobrával.
Otthoni pályatársa sírja ismeretlen. A lipcsei Szent János templom melletti temetőben helyezték nyugalomra, de később ezt a temetőt lezárták, elfeledték, majd újra felásták és a csontokat egy nagy közös sírban hantolták el. Ezért nincs sírhelye a világ talán legnagyobb zeneszerzőjének Johann Sebastian Bachnak.
Irodalomjegyzék:
Láng György: A Tamás-templom karnagya. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1966.
MSD Orvosi kézikönyv a családban. Főszerk. Robert Berkow. Társszerk. Mark H. Beers. Budapest, Javított kiadás, Melania Kiadói Kft., 2001.
Kép Bachról. In: Wikipédia [2008.10.11.]
<http://hu.wikipedia.org/wiki/Johann_Sebastian_Bach>
Kép Händelről. In: My Music Corner [2008.10.11.]