Erkel emlékülés
2008. szeptember 20-án Gyulán a Mogyoróssy Könyvtárban került sor a város nagy szülötte, a himnusz-költő Erkel Ferenc és magyar kortársai tudományos munkásságának bemutatására. A Himnusz eléneklése és az Erkel Társaság elnökének Bónis Ferencnek megnyitója után a város alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket. Erdmann Gyula kitért a két év múlva megtartandó Erkel-bicentenáriummal kapcsolatos rendezvények ismertetésére is.
Első előadó a zeneszerző testvérének Jánosnak dédunokája: Erkel Tibor. A 19. századi hangszeripar fejlődését bemutató előadásából megtudhattuk, hogy a kor leghíresebb magyar zongoragyárosa Beregszászy Lajos békési születésű volt.
Az Erkel-múzeum kincseit, a zeneszerzőhöz kapcsolódó relikviákat láthattuk fényképeken, majd beszerzésük körülményeiről is beszélt Németh Csaba történész.
A szabadkai születésű - jelenleg az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos kutatója - Baranyi Anna a szerb Brankovics György fejedelemről komponált opera színpadképeiről és jelmezterveiről tartott sok képpel színesített előadást.
A kiváló néprajztudós az Erkel-emlékülések visszatérő előadója Tátrai Zsuzsanna az MTA Néprajzi Intézete tudományos főmunkatársa Erkelnek és a népszínműveknek a magyar nyelv elterjedésében játszott óriási jelentőségét emelte ki.
Kodály Zoltán gyakran írt száz évvel korábban élt "kollégájáról". Erkelről és 20. századi zeneszerző utódjáról annak írásait idézve emlékezik vissza a volt tanítvány Bónis Ferenc.
Németh Éva színháztörténész a tudományos ülésen Erkelt mint a sakk népszerűsítőjét és művelőjét, feladványok készítőjét mutatta be a hallgatóságnak. Tudomást szerezhettünk az 1853-as Sakkjáték című pantomimhoz írt kísérőzenéről, továbbá a magyar színháztörténetben előforduló sakk-témájú érdekességekről.
A Bánk bán c. opera híres Tiszaparti jelenete a 2007-es emlékülésnek is témája volt. Akkor Sziklavári Károly tartott előadást, most viszont Dolinszky Miklós zenetörténész a "külső és belső tájak egzotikuma" kapcsán elemezte a mű drámai csúcspontját. /A tanulmány szerzője sajnos nem tudott megjelenni, maga helyett mást kért meg, hogy felolvassa a dolgozatot/.
Sziklavári Károly a kalandos életű Teleki Sándor grófnak a magyar zenei életben betöltött szerepéről tartott előadást. Fiatal korában megismerkedett az akkor már ünnepelt Liszt Ferenc-cel, akivel együtt utazott Oroszországba, majd Párizsba. A magyar szabadságharcban is részt vett, később Európában is gyakran megfordult különböző harctereken. 18 év száműzetés után hazajött és békés, nyugodt életet élhetett.
A Hollandiában élő karmester-zenetudós Scholz Péter szívügye, hogy Mosonyi Mihály 19. századi zeneszerző műveit a világ előtt is megismertesse. Egy korábbi emlékülésen az általa vezényelt amszterdami Liszt Ferenc Kórus cd-jét ajándékozta a hallgatóságnak, most pedig egy fiatal holland énekesnő Mosonyi-dalokból összeállított házi koncertjének részletét vetítette le.
Természetesen az Erkel Társaság titkára a gyulai D. Nagy András Erkel-kutató a család és a leszármazottak kiváló ismerője precíz előadását is hallhattuk. Most a zeneszerző testvérét Jánost mutatta be.
Az emlékülés végén a díszvendég Szokolay Sándor zeneszerző is megjelent. A jelenleg Sopronban élő mester őszinte és szenvedélyes szavai saját magáról, betegségéről és új művéről, annak közelgő bemutatójáról szóltak. Az "Október végi tiszta lángok" c. oratóriumot Kocsis Zoltán kérésére komponálta az 1956-os forradalom tiszteletére.