Négy évszak - Tél

Talán a legbensőségesebb évszakunk. A kinti hideg házaikba kényszeríti az embereket, többet van együtt a család, ilyenkor tartják a legszebb és a "legvadabb" ünnepeket is mikulástól farsangig. A természet mély álomba merül, halottnak tűnik, a csupasz fák máshogy rajzolódnak ki a tájban mint ahogy a szemünk megszokta. Azt a nyugodt boldogságot, amit csak ez a néhány hét ad az embereknek Antonio Vivaldi csodálatos hegedűszólója érzékelteti. Kint esik az eső, de mi itt vagyunk a meleg szobában és a lelkünkben béke honol. A Négy évszak utolsó darabja: A Tél az évszak örömeiről is szól. Szinte halljuk a befagyott vízen korcsolyázó, bukdácsoló, majd a jégre huppanó gyerekek vidám zsivaját.

Joseph Haydn: Az évszakok című oratóriumának negyedik /Tél/  tétele kevésbé vidám. A szereplők a szomorú, ködös évszakot éneklik meg, majd a nagy hómezőkön kóborló, később menedéket találó vándorról szól a dal. De hallhatunk fonódalt /a fonó a téli társasági élet színtere, fiatalok talán egyetlen találkozási lehetősége/, majd egy fiatal uraság és egy parasztlány románcának történetét.

Leopold Mozart: Zenés szánkózás-a  egy bálba készülő társaság utazásának "leírása" a zenekar hangszereivel. Téli szánkózás címmel is ismert. Fia Wolfgang Amadeus Mozart 1791-ben komponálta Három német tánc /K. 605./ címmel kiszenekari művét, melynek 3. része az Utazás szánon.

Durkó Zsolt: Téli zene kürtre és nyolc hangszerre című műve 1983-ban született, bemutatója a rákövetkező évben Londonban volt. A Magyar Rádió hangfelvételt is készített belőle. A modern mű az olvadásnak indult jégcsapokon megcsillanó szikrázó napfényt és a lehulló vízcseppek hangját idézi fel a hallgatóban.

Franz Schubert Téli utazása /1827/ Wilhelm Müller költő verseire készült és nem csak a zeneszerző életművében,  hanem a német dalirodalomban is csúcspontot jelent. A  24 dalból álló ciklus főszereplője, akárcsak maga Schubert fáradtan, betegen és megtörten vánszorog a végső beteljesülés: a halál felé.

Csak érdekességképpen: a dalciklus Puskin orosz költőn kívül  mai magyar alkotókat is megihletett, így  El  Kazovszkij és Kicsiny Balázs képzőművészt, valamint Ladányi Andrea balettművészt.

Poldini Ede: Farsangi lakodalom. A múlt századi magyar zeneszerző vígoperája egy vidéki nemesi kúrián játszódik. "Főszereplője": a tél.  Kinnt nagy pelyhekben esik a hó, bennt lakodalomra készülnek és a hideg elől betévedő "idegenek" miatt különféle bonyodalmak támadnak a fiatalok között, de a szerelmesek végre egymáséi lehetnek. A vígoperát 1924-ben mutatták be, külföldön is sikerrel játszották.

Emile Waldteufel a 19-20 század fordulóján élt francia zeneszerző VII. Edwárd angol király udvari zeneszerzője volt, számtalan polkát, keringőt komponált zenekarok számára. Legismertebb műve a Korcsolyázók mai napig is a zenekarok kedvelt műsorszámai közé tartozik.

1921-ben mutatták be Kodály Zoltán basszushangra és zenekarra írt két dalát. Az egyiket Berzsenyi Dániel: Közelítő tél című versére komponálta.  A költő nem csak a valóságos télre, hanem saját fiatalságának elmúlására is gondolt a gyönyörű természeti képekben. 

Claude Debussy 1910-ben komponálta Prelűdök c. zongoradarab sorozatának 1. kötetét. Ennek 6. darabja a Lépések a hóban /Das pas sur la neige/ amely előadásmódjához a zeneszerző a "szomorúan és lassan" utasítást adta és még ezt írta a kottába: "ez a ritmus kifejezője egy szomorú, fagyos tájnak". Szintén a nagy francia impresszionista mester műve a Gyermekkuckó, amelyet 1908-ban kislányának írt és nem annyira gyerekdarab, mint inkább a zeneszerző ironikus hajlamait tükrözi. A sorozat egyes darabjainak előadásához komoly technikai-zenei felkészültség szükséges. A Hópelyhek tánca a  mű 4. darabja.

William Shakespeare színműve a Téli rege két zeneszerzőt is komponálásra ihletett. Egy  19. századi német zeneszerző Engelbert Humperdinck kísérőzenét, míg a magyar Goldmark Károly operát szerzett a színdarabból. Utóbbi bemutatóját 1908-ban tartották a budapesti Operaházban.

Pjotr Ilics Csajkovszkij: Az évszakok c. zongoradarab ciklusának 3 téli hónapja az ünnepeket és a téli hangulatot egyaránt felidézi. A ciklus utolsó darabja December /alcíme Karácsony/, első darabja Január /A kandallónál/, a második Február /Karnevál/. Figyelemre méltó, hogy a zeneszerző ebben az időben komponálta első balettjét a Hattyúk tavá-t.

Bornai Tibor /a KFT együttes tagja volt/ 1997-ben készült azonos című szerzői lemezén található a Balatoni tél. 

 

Irodalomjegyzék:

Bordács Andrea: Téli utazás in: Élet és irodalom. 2007. január 19. LI. évfolyam 3. szám.

Budapest Music Center honlapja [2009.01.05.]

<http://info.bmc.hu/muveszek/>

Meszlényi Róbert: Schubert. Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 1942.

Pándi Marianne: Hangversenykalauz 4. köt. Zongoraművek. Budapest, Zeneműkiadó, 1980.

Várnai Péter: Opera lexikon. Budapest, Zeneműkiadó, 1975.

Képek:

Mándoki Halász Zsóka: A tél öröme c. festménye in: KASTÁR - Kassák Alkotóművészek Társasága Egyesület - Mándoki Halász Zsóka bemutatkozó honlapja [2009.01.07.]

<http://kastar.extra.hu/tagnevsor/muveszek/mandokihzs/mandokihzs.htm>

Wikimedia Commons [2009.01.06.]

<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leopold_Mozart_and_Wolgang_Amadeus_Mozart_plaque.jpg>

Rippl-Rónai József festménye in: Művészet, 5. évfolyam. 1906. Második szám. Facsimile [2009.01.06.]

<http://www.epa.oszk.hu/00000/00009/00026/107-117-rippl.htm>

Claude Debussy és lánya [2009.01.05.]

<http://www.debussypiano.com/chouchou.htm>

Caspar David Friedrich: A téli utazás /1807./ in: Harpers magazine. 2008. január.

<http://www.harpers.org/archive/2008/01/hbc-90001973>