KÍNA

A Tiltott Város Peking

1./ A titokzatos ázsiai országot már a múlt század elején felfedezték a zeneszerzők az európai közönségnek. Giacomo Puccini operát, Lehár Ferenc pedig operettet komponált kínai "témában".

A császárlány története Perzsiából jutott el Európába és az olasz Carlo Gozzi írt belőle színdarabot. Puccini látta a művet és elhatározta, hogy megzenésíti.

Részlet a Metropolitan előadásából

Két kiváló szövegíró Adami és Simoni, valamint egy kínai hercegnő és egy korábbi kinai konzul is segítette munkájában. Betegsége és halála miatt nem tudta befejezni az operát. Az csak barátja Franco Alfano közreműködésével készült el az 1926-os bemutatóra.

A Turandot című opera a régi Kínában játszódik és egy látszólag kegyetlen hercegnőről szól. Ő csak ahhoz megy férjhez, aki megválaszol három találós kérdésére. Nagyon sok fiatal kérőt lefejeztetett már. de egyikükben Kalaf-ban emberére talált. A menekült tatár herceg megfejti a rejtvényt és elnyeri a hercegnő kezét. Kínára béke és boldogság köszön.

Az operában nagyon fontos szerepe van a tömegnek, az énekesek és a zenekar mellett, tehát csak olyan operaházakban játsszák, amelyben nagy színpad van. Ilyen a New York-i Metropolitan is, ahol az egyik legjobb előadás született Franco Zeffirelli rendezésében. A címszereplőt Marton Éva, Kalaf-ot Placido Domingo alakítja.

Irodalomjegyzék: Till Géza: Opera. Budapest, Zeneműkiadó, 1985. 316-319. p.

2./ A magyar zeneszerző Lehár Ferenc Mosoly országa c. operettje egy feltételezett európai országban kezdődik és Kínában folytatódik. A könnyed szerelmi történetet 1930-ban mutatták be. Leghíresebb dalát - Vágyom egy nő után - operaénekesek is felvették műsorukba. Hazánkban Simándy József előadásában már-már legendává vált.

Irodalomjegyzék: Brockhaus - Riemann Zenei Lexikon, Budapest, Zeneműkiadó, 1984. 2. kötet 403. p.

3./ A kínai tradicionális zene világa teljesen más, mint az európai. A mi fülünknek szokatlan zenén felnőtt kinaiak közül egyre többen keresik és találják meg az utat az európai klasszikus zenéhez. Ilyen például a fiatal zongoraművész Lang Lang, aki az olimpia megnyitóján is közreműködött.

1982-ben született, és egy tévé-ben látott Tom és Jerry rajzfilmepizód hatására kezdett el zongorázni. Kilenc éves korában már a Pekingi Központi Zeneiskolában, majd 15 éves korától Egyesült Államokban tanult.

Közben különböző nemzetközi fiatal művészek számára kiírt versenyeken vett részt. Híres zenekarokkal és karmesterekkel dolgozik együtt. Számos hanglemezfelvétele is készült. Koncertjei bevételéből pedig mindig felajánl egy bizonyos összeget az UNICEF számára. A Deutsche Grammophon céggel készíti lemezfelvételeit. Koncertjeit pedig DVD-n is kiadják.

Egy sajátos kínai műfaj: a Pekingi Opera

Nem azonos az európai értelemben vett opera műfajával, pedig lényegében itt is énekbeszéddel megszakított zenés előadásról van szó. A "pekingi" jelző onnan ered, hogy a hatalmas ország egyes vidékein különböző színjátszási stílusok alakultak ki, melyek a 19. században a fővárosban olvadtak egybe. Ekkoriban még nem is tekintették művészetnek, inkább a lenézett "vásári" műfajok közé tartozott. A műfaj egyesíti magában az éneklést, a zenét, a táncot és a harcművészetet. Sajátos gesztusrendszere van, amit magasfokú mozgáskultúrával adnak elő. A művészek falzett-hangon énekelnek. a női szerepeket is férfiak játsszák. A hatvanas években megkezdődött kínai kulturális forradalom idején Mao elnök felesége Csian Csing /aki korábban szinésző volt/ lefejezte ezt az ősi műfajt: csak 18 operát engedett játszani! Az utóbbi években iskolákat, egyetemeket hoztak létre ennek a műfajnak az újraélesztésére és fejlesztésére. Fő hangszere a a kéthúros ku-csü, melyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított.